szombat, február 16, 2013

Én jobban tudom…


Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.
Példabeszédek 26,12

„Ez az én életem. Azt teszek, amit én akarok és úgy, ahogy én akarom. Nekem ne mondja meg senki, hogy mit csináljak!”
Ismerősek ezek a szavak? Kimondtad már valaha? Nem baj, ha igen. Mindannyian éreztük már és gondoltuk is mindezt. Főleg azért, mert a magunk urai akartunk lenni, vagy csak nem akartuk ugyanazokat a kudarcokat átélni, mint az előttünk járók. Így hát kialakítottuk a saját stílusunkat, filozófiánkat, életünket. Ki mennyit tanult, ki mennyit tapasztalt, ki milyen bölcsességre tett szert az életében, ahhoz képest működik is mindez többé-kevésbé.

„Az okos ember a másik kárából is tanul, míg a buta a magáéból sem.”
Ez is ismerős? Hát persze, szüleink bölcsessége ez, amivel megpróbáltak rávenni bennünket arra, hogy helyesen cselekedjünk. De valójában azt tanultuk meg belőle, hogy mérjük magunkat mindig másokhoz. Mert ha tanultunk azok hibáiból, ők pedig nem, akkor máris okosabbak vagyunk náluk. A másiknál jobb azonban nem mindig jó is. A másiknál többet tudó sem mindig valóban bölcs. És mi van akkor, ha az általunk elsajátítottnak vélt lecke egy jóval későbbi próbán visszatér és belebukunk? Miért van az, hogy sokszor akaratunk ellenére, ugyanazokat a hibákat vétjük, mint eleink?

„Én jobban tudom…” – mondjuk hangosan, vagy csak gondolatban. Ezzel a mondattal lezárjuk minden befolyás előtt az ajtót, többé nem vagyunk meggyőzhetőek, a döntés megszületett, minden véglegessé vált. Ha hiba, a miénk; és büszkén vagy nyögve, de próbáljuk viselni következményeit. Az erős sem bírja azonban örökké, az állandó panasz szava elűzi tőlünk az embereket és még sorolhatnánk, milyen következményei vannak annak, ha valóban egyedül csak mi irányítunk.


A bölcs ember tudja saját határait. Nem méri magát másokhoz, megőrzi képességét arra, hogy még öregen is tanuljon bárkitől. Tudja azt is, hogy az igazi bölcsesség nem az övé, hanem az az Úr félelmével kezdődik (Példabeszédek 9,10)…