csütörtök, január 10, 2013

Az Úr csodái

"Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték. Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes tengeren."

Zsoltárok könyve 107:23-24

Noé és nyolctagú családja megmenekültek. 120 évig készült, kőkemény fából, isteni tervek alapján a hajó. De mindez kevés volt önmagában egy világpusztulás esetén. Isten óvta a bárkát, a víznek a Föld arculatát átformáló ereje ellen. A bárka az egyetlen hajó a történelemben, amit nem azért építettek, hogy utazzanak vele valahova. A bárka nem közlekedési eszköz, hanem menedék volt. Nem tenger mellett, hanem a szárazföldön épült - a tenger jött oda, ahol a bárka állt. Noé nem akart utazni, mégis egy másik világban találta magát, amikor egy év után kijött a bárkából. A nagy csoda az, hogy Istennél - a végső leszámolás előtt - akkor is van kegyelem, amikor már elfogyott.

A népek tengere már nehezebb falat. Isten kézben tartotta a víz munkáját az özönvízkor. De a nemzetek mozgásai - mint a háborgó tenger - vajon Isten irányítása alatt állnak-e? Dániel vadállatokat látott feljönni a népek tengeréből (Dániel könyve 7. fejezet), melyek egy-egy birodalmat szimbolizálnak a világban. Uralmat kaptak az egek Istenétől egy időre. Vizsgaidőszakot és lehetőséget. Mind a neki megszabott időben adta át helyét a következőnek. Nem volt más, csak, ami a jövendölésben szerepelt: pusztítás, rombolás, egymás életének kioltása, amin ezek a birodalmak létrejöttek. De a népek tengerének háborgása egy olyan birodalommal végződik, amely másra már nem száll át, és benne a szenteké az uralom, a Király pedig az igazságos Isten. A legnagyobb csoda az emberiség történetében, amikor Isten olyan módon kormányozhatja ezt a bolygót, ahogyan Ő eltervezte, a bűn rontó befolyása nélkül. A népek nem háborognak többé, hanem az Úr uralkodik örökké.

Isten megnyitotta a Vörös-tengert az üldözött izraeliták előtt az egyiptomi 10 csapás utáni +1, azaz végső megsemmisítő csapásként, ami a fellázadt egyiptomikat sújtotta. Megmentette Jónást a háborgó tengerben azzal, hogy odaküldött egy nagy halat, hogy elnyelje őt. Jézus lecsendesítette a halálrarémült tanítványok szeme láttára a háborgó tengert. Pál hajótörést szenvedett Máltánál, de nem halt meg senki, úszniuk kellett ugyan, de megúszták. A végső napon az üvegtenger mellett állnak azok, akik hűségesek voltak mindvégig, akkor is, amikor mindenki azt mondta, nem lényeges a hűség, az összetartás lényegesebb.

Isten úr a háborgó tenger felett. Lecsendesíti, kordában tartja, kettéválasztja, ha kell, halat küld egy fuldoklóhoz mentőöv gyanánt. A háborgó szív mélységét is kezelésbe tudja venni, de nekünk kell odaadni. Minél előbb, annál kevesebb a fájdalom.