szombat, szeptember 15, 2012

A Jó hír képviselete


„Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót. Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az ÚR ültetvényének: őt ékesítik.”
Ézsaiás 61,1-3

Mindannyian szent érzelmekkel gondolunk arra a pillanatra, mikor Megváltónk kezébe adták Ézsaiás tekercsét és Ő olvasta fel ezeket a szavakat, mert tudjuk, hogy mindez nem pusztába kiáltott szó volt. Jézus szavai mögött ott álltak a tettei. Ő valóra váltotta mindazt, mit ígért. Egész életével az alázatosokért, a megtörtekért, a rabságban élőkért szolgált és bánatukat örömre változtatta. A remény nélkülieket Isten népévé tette. De mi a helyzet velünk? Minden keresztény hiszi, hogy feladata Krisztus küldetésének folytatása a földön, de mégsem mindannyian végezzük el ezt a feladatot. Miért? Ebben a szövegben három okra is rábukkantam:

1.       Isten Lelkének békéje.
Ez az első ok. Aki Krisztus küldetésében jár, Isten Lelkének békességével bír. E nélkül egyszerűen képtelenség bármit is tennie. A Szentlélek vezetésére van szükségünk, állandó jelenlétére életünkben. Jézus Isten Lelkének csodája által fogantatott és öltött emberi testet. A Lélek által ragadtatott a pusztába, keresztségekor is vele volt, csakúgy, mint mindvégig. A Szentlélek Krisztus helyettese a földön, a másik Vigasztaló, Akit az Úr maga ígért és küld önmaga helyett.

2.       Kiválasztás.
A második ok a kiválasztottságunk, rendelkezünk-e Isten személyes elhívásával? Nem szabad önkéntesként dolgozni Isten művében az Ő felhatalmazása nélkül! Nem elég az elvi meggyőződés, az egyetértés, valódi közösségre van szükségünk Urunkkal. Sok keresztény küzd személyes tapasztalatok nélkül azért, hogy megvalósítsa hitének minden tanítását az életében, de folyvást elfogy az ereje, mert nincs közössége Istennel. Aki Krisztus követője, az nem egy vallás híve, az nem valamiben hisz, hanem Valakiben, akit ismer, akivel beszélget, aki megbízza őt minden nap, hogy tegye azt, amit Ő tenne.

3.       Küldetés.
A harmadik ok a küldetés maga. Sokan már olyan régóta gyakorolják vallásukat, élnek tantételek szerint, hogy rég elfelejtették miért is lettek hívőkké. Építik a gyülekezetüket, gondoskodnak az egyházi szükségletekről, figyelnek, hogy minden a legnagyobb rendben, Istenhez méltón történjen a közösségi alkalmakon; de elfelejtették, hogy a pásztor a 99 meglevő bárányt elhagyva azért az egyért indult, aki még nincs meg. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy Megváltónk most is megtenné ezt, és ezt várja tőlünk is. Amikor bennünket megtalált mi is a 99 tagja lettünk, a meglevőké. Az Ő szeretete motiváljon minket arra, hogy kapcsolódjunk be az elveszettek megmentésébe, mert mi magunk csak így lehetünk igazán keresztények, csak ha folytatjuk, amit Ő kezdett el mindannyiunkért.


péntek, szeptember 14, 2012

A békességszerzők





"Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek."
Máté 5:9.

Gyökössy Endre írta a következő sorokat:
"Boldogok, akik tudják, másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik az Úrban találnak békességet, mert nem kiborulnak, hanem leborulnak.
Boldogok, akik elhallgatni és meghallgatni is tudnak, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek másokra anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt, s elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha a szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus Krisztus nyomában járnak.
Boldogok, akik jó lelkiismerettel tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek föl, és örömmel indulnak útjukra."
Egyszer egy férfi azt mondta a barátjának, hogy békülj meg az Istennel, mert ez életed megoldása. Erre ő azt válaszolta, hogy: nem vagyok én haragban az Istennel. Mire a másik ezt mondta: De nem is vagy beszélő viszonyban vele.
Talán soha nem volt még ilyen nagy szükség a békeszerzőkre, a békéltető emberekre, mint ma. Talán még egy lakatlan szigeten egymagunk sem tudnánk már békében lenni. Állandóan van valami, ami békétlenségre ad okot. Több kéne, más kéne, jobb kéne. S ha megvan, akkor már nem is olyan jó. Robbanásig feszült idegi állapotba került az emberiség – sajnos Te is, meg én is köztük vagyunk.
Rá kellene végre jönni, hogy igazi békességet a Békesség Fejedelme tud adni.
Ő nem azt mondja: Nyugodj már meg, hanem megnyugtat.
Nem azt mondja: Ne idegeskedj! Hanem belső békét ad.
Nem azt mondja: Hagyd már abba a sírást! Idegesítesz a könnyeiddel! Hanem letörli azokat. Mellénk ül és sír velünk.
Ő nem azt mondja: Ne törődj vele! Hanem erőt ad a törődéshez.
Értsd meg már végre – kell az a békesség!  Mint egy falat kenyér! Ülj le. Várj egy kicsit. Engedd, hogy a szívedig érjen a békeszerzőtől származó békesség – és akkor már TE is képes vagy a béketeremtésre magad körül. S az eredmény? Isten boldog gyermeke leszel!

csütörtök, szeptember 13, 2012

Szomorúság és öröm

"Bizony, bizony, mondom néktek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul."

János evangéliuma 16:20

Csúnya, lassú és kártékony. Egy nap koporsót készít magának, hogy lezárja a semmitérő életét. Látszólag semmi változás. De láss csodát! A koporsó megnyílik és egy gyönyörű, virágok környékén látható és azok szépségével vetekedő pillangó bújik elő belőle. A halál új életet szült, a régi elmúlt és újjá lett minden!

A világtörténelem legsötétebb éjszakája a tanítványok a legszomorúbb órái voltak. Jézus egy sziklasírban pihent. "Vége lett mindennek. Isten meghalt. Akiben hittünk, nem szabadította meg Magát, így nekünk már nincs miben reménykednünk. A papok elérték, amit szerettek volna, mégis a szívük tele van félelemmel. Mégis ők győztek. A Szeretet legyőzetett. Mi pedig nem tudjuk, hogyan tovább."
De Jézust nem tarthatta fogva a halál. A Szeretet legyőzte a halál erejét! Győzött a Szeretet! Győzött az Élet! A legnagyobb bukás a legnagyobb győzelemmé vált mindössze három nap alatt. Aki nem mentette meg Magát, ezzel a tettével megmentett mindenkit! A szomorúság örömre fordult!

A bűn történetének végén Isten népének a nélkülözés és a bátor tanúskodás lesz osztályrésze. A legsötétebb óra után viszont jön a szabadulás. Jézus kiszabadítja népét, a hűségeseket, akik nem hajolnak meg a hamisítvány előtt, hanem csak Istennek engedelmeskednek. A szomorúság és sírás örömujjongássá változik. Jézus jön, hogy megalapítsa országát és olyanoknak adja, akik nem jelentenek veszélyt a világegyetem tökéletességére nézve. A szomorúság ideje örökre véget ér, hogy az öröm vegye át a helyét.

Amíg a bűn uralkodik a világon és Jézus nem vette át trónját a Föld felett is, addig szomorúak leszünk. De Jézus azért jött a Földre, hogy visszaállítsa azt a birodalmat, ahol nem lesz többé könny, halál és fájdalom. Addig marad nekünk az öröm Isten apró és nagyobb ajándékai felett és a nagy reménység miatt, hogy Jézus nemsokára jön vissza. A szomorúságotok örömre fordul!

szerda, szeptember 12, 2012

Önfeláldozó szeretet


„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.”
 (János evangéliuma 15. fejezet 13. vers)

Mikor az önfeláldozó szeretetről beszélünk mi lelkészek, igehirdetők legtöbbször valamilyen drámai, tragikus történetet használunk illusztrációként.

„A hídkezelő, aki a kisfiát áldozza fel, miközben átrobog a gyorsvonat”,
„a te gyermeked vére menti meg a világot a fertőző betegségből”

Ezek a példák azonban mind sántítanak abban, hogy a fiú mindenhol, mint passzív szenvedő van jelen, szemben a Bibliai Megváltó történetével. Hiszen Jézus nem véletlenül halt meg, nem kényszerítették rá, hogy eljöjjön a földre és szenvedjen a kereszten.

Önként vállalta mindezt, sőt eleve, az ember megteremtése előtt már elhatározta, hogy bármi történjék, Ő az életével vállal felelősséget.

Mi az önfeláldozó szeretet, az önfeláldozó élet?

Ezek szerint nem az, hogy „én már annyit szenvedtem miattad, míg felneveltelek…”; „hát tudod nem érdemled meg, de megteszem, hogy lásd milyen jó vagyok hozzád…”; „ha tudnád mit kellett elviselnem miattad…”

Bizony könnyebb egyszer heroikus mártírnak lenni, mint csöndben önként levinni a szemetet, elmosogatni az edényeket, felseperni, felmosni…

Jézus önfeláldozó szeretetének nagysága nem abban áll, hogy egyszer meghalt a kereszten, hanem, hogy „Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Máté 28:20), vagyis a mindennapi, legparányibb gondjainkkal is törődik.

„Nincs senkiben nagyobb szeretet…” - mondja az Ige, de Jézus élete rácáfol minderre, mert Ő nemcsak a barátait szereti mindenekfelett, hanem az ellenségeit is. „Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.”(Róm.5:8)

Más szavakkal, összefoglalva; „Ő nem meghalt, nem értünk, hanem miattunk és él, de nem miattunk, hanem értünk.”

Így hív ma reggel, hogy kövesd példáját és viszonozd szeretetét!

kedd, szeptember 11, 2012

Békességre vágyik minden ember…




„Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorságotok lészen, de bízzatok, én meggyőztem a világot.”  János 16,33.

 „Békességre vágyik minden  ember, pénzt is adna érte, de még sem lel!
Igaz békesség ma még ingyen kapható, de nem tudják, hogy hol található!
Csak egy út van, bár az nagyon keskeny! Békességem én is azon nyertem!
Jézus Krisztus drága vére mindenre elég, Ő az út és Ő a békesség! „

Emlékszem, 30 évvel ezelőtt lelkesen énekeltük ezt a dalt egy ifjúsági táborban! Akkor még bele sem gondoltunk abba, hogy menyire igaz a szövege! Ma talán még aktuálisabb! A feszültség tapintható az áruházakban, a járműveken, a hivatalokban és mindenütt. Milyen csodálatos, hogy a mai embernek is van lehetősége a megnyugvásra!

Egy másik ének szerint: Van egy jó hely, odamegyek! Lerakom ott a terheket.
                                            Ott fenn a hegyen van az a hely, Ahol a szív békére lel,
                                            A Golgotán áll a kereszt,Ha bűnös vagy, odajöhetsz.”

Igen! Ma is van lehetőségünk békére lelnünk, csak engednünk kell, hogy a Szentlélek a Golgotához vezessen, ahol Jézus vár bennünket, és nyugalmat ad!

Milyen az a békesség, amelyet Isten tud adni nekünk?

„Békességet adok Néktek, az én békességemet adom néktek: nem úgy adom Néktek, amint a világ adja…”  János 14,27.

Csak Istenben nyugodhat meg szívünk! Az a béke, amelyet Ő ad, a világ által nem kapható, de el sem vehető. Betölti az egész szívünket és csak azt érezzük, hogy jó Vele! Ha fáradt vagy és kimerült, ha úgy érzed, eleged van a világból és az emberekből, akkor jöjj Jézushoz!  Ő békességet ad a szívedbe, amelyet a világ soha nem tud adni. Mielőtt teljesen kiborulnál, legjobb lenne, ha leborulnál! Meg fogsz lepődni az eredményen….

Kormos Tivadar

hétfő, szeptember 10, 2012

Illés imája


"Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, és te fordítod vissza az ő szívöket!"
Királyok 1. könyve 18:37

Ha minden imára olyan gyors és látványos válasz érkezne, mint Illés esetében, kevés ateista lenne a földön. A tömegek ugyanúgy leborulva zengenék: "Az Úr az Isten! Az Úr az Isten", mint miután megszégyenültek a Baált imádó papok, és megdicsőült Izrael Istene.

Sokszor egy kis szikra is meggyőzne bennünket, vagy másokat Isten jelenlétéről és hatalmáról. Az imáink többségét mégsem követik ilyen hatalmas csodák. Pedig milyen jót tenne Isten hírnevének, ha látványos dolgok történnének az életünkben.

Illés története a Kármel hegyen egyfajta vallási "párbaj", melyben a hűtlen népnek döntenie kell, kit akar imádni, ki az igazi Isten. Baál, agy Jahve? A választ ebben az esetben az adta meg, hogy az előre elkészített oltár tüzét ki gyújtja meg. Ha a Baál prófáták oltárán gyúl fölt a tűz, ők "nyertek", ha Illésén, akkor ő. A tét nagy. Isten tekintélye, és a nép jövője.

A próféták egész nap imádkoztak, jajgattak, kiabáltak rimánkodtak, "de nem jött se hang, se semmilyen felelet." Később már elkezdték vagdalni is magukat, és még hangosabban kiabáltak… de semmi nem történt. Hogyan is felelt volna egy nem létező valaki?

Illés egy halk fohászt küldött és Isten válaszolt. A nép döntött. Illés győzött, a papoknak vége.

Nagyon sok, és mély tanulsága van a történetnek. Egyet hadd emeljek ki, mely az imádsággal kapcsolatos. Az ima ereje nem a külsőségekben van, hanem abban, hogy egy élő, létező, mindenható Istenünk van. 

vasárnap, szeptember 09, 2012

„Egy szívhez szalad...”


„Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!”
Lukács evangéliuma 5:8

Nem, Uram. Nem kell a társaságod. Csalódtam, és inkább nélküled folytatom tovább. Megy egyedül is, majd meglátod. Megállok a saját lábamon is, nincs rád többé szükségem. Nincs szükségem egy olyan Istenre, aki nem úgy cselekszik, ahogy az szerintem jó lenne.

És futsz messzebbnél messzebb, Édentől minél keletebbre, és próbálsz hátat fordítani mindannak, ami a Vele való kapcsolatodat jelentette, míg végül ugyanoda kötsz ki, Isten lábai elé. Valahogy nem tudsz menekülni. Nem tudsz elég messzire menni ahhoz, hogy Ő ne szeretne, ne viselne gondot rólad, és ne mutatná meg: az Ő kezeiben vagy igazán biztonságban.

Mert valami mindig visszavisz hozzá; legyen az jólét vagy nehézség, egészség vagy egy súlyos kór, a család vagy épp annak hiánya, az élet nagy kérdései. Addig menekülsz, míg valahogy csak-csak visszatalálsz Istenhez. Míg végül újból ott fekszel lábai előtt a porban némán, összetörten, de szívedben a jóleső érzéssel: hazaérkeztem. A kettőtök közt lévő különbség azt súgja, neked itt nincs helyed, te túl bűnös vagy az Ő társaságához, de Isten félbeszakítja gondolataid menetét, és magához ölel, mint hazatalált tékozlót.

Megnemérdemelt szeretettel emel fel a földről, és fogad vissza, mert a te helyed ott van az Ő oldalán, hozzá tartozol. Ne menekülj hát tovább!