szombat, június 09, 2012

Három levél



„És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És a ki hallja, ezt mondja: Jövel! És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen.”
 Jel 22,17

Kedves Barátom!

Egy nagyon fontos ok miatt ragadtam tollat, hogy most levelet írjak neked. Ez pedig nem más, mint az, hogy itt az idő. Tudod, sokszor beszéltem már neked arról csendes perceidben, mikor a Bibliát olvastad, hogy Jézus Krisztus több annál, mit az emberek gondolnak róla. Emlékszel, megmutattam, hogy mit tett minden emberért akkor, amikor itt járt a földön. Legutoljára pedig arról beszélgettünk, mikor a próféciákat olvastad a Szentírásban, hogy Ő nemsokára visszatér. Hát örömmel tudatom veled, hogy eljött az idő, amikor dönthetsz úgy, hogy te is az övé légy, hogy csatlakozz azokhoz, akik várva várják vissza Őt, mint Urukat. Talán azt kérdezed, hogy mi legyen a következő lépés? Ne aggódj, csak hallgass rám továbbra is, majd vezetlek.

Szeretettel:
A Lélek

Kedves Testvérem!
           
        Azért írok most neked, mert telve van a szívem szeretettel és meg akarom veled osztani az örömömet. El sem tudod képzelni milyen csodálatos érzés, hogy Jézus menyasszonya lehetek! A kapcsolatunk egyáltalán nem olyan, mint először, a kezdeti időben gondoltam. Sokkal jobb annál. Pedig szerelmünk kibontakozásának idején is nagyon boldog voltam. Meg kell, hogy írjam neked, hogy sem figyelmessége, sem kedvessége, jósága nem csökkent azóta, mióta találkoztunk. Sőt, azóta is nőttön nő. Nincs olyan nap, hogy ne kedveskedne nekem valamivel. Mindig van üzenete a számomra és sohasem hagy egyedül, csak ha kérem. El sem bírok képzelni nála figyelmesebb személyt. Áldom őt azért, hogy rám talált, hogy megszólított, hogy megnyert magának. Bárcsak te is átélhetnéd, amit most érzek! Bárcsak te is megismernéd és elfogadnád szeretetét!
           
                Csókollak és ölellek:
                A Menyasszony

Kedves Hölgyem/Uram!

       Elnézését kérem, hogy zavarom levelemmel, de feltétlen meg kell osztanom Önnel, ami a tudomásomra jutott: Isten nem az, akinek az emberek gondolják! Ő nem egy zsarnok, nem az emberek kínzója, aki megteremtette őket, hogy aztán magukra hagyva szenvedjenek. Egy bibliai előadáson hallottam, hogy milyen is Ő valójában. Kezdjük onnan, hogy nem Ő hagyott el minket, hanem mi fordítottunk hátat neki. Azóta pedig mindent megtesz azért, hogy visszafordítson bennünket a helytelen útról, mert ez pontosan a halálba visz. Arra kért mindannyiunkat, hogy járjunk inkább az Ő útján, mert ez az, ami az életre visz. Ez egy rendkívüli lehetőség! Kérem, tartson velem és fogadja el Ön is!

                Tisztelettel:
                Az üzenet meghallója

péntek, június 08, 2012

Fontos igyekezet

„Mivel ilyen nagy áldásokat kaptatok, teljes erővel törekedjetek arra, hogy a hitetek mellett fejlődjön ki bennetek a jóság, tudás, mértéktartás, türelem, istenfélő magatartás, a testvéreitek iránti kedvesség, és az isteni szeretet is. Ha mindezek a tulajdonságok megvannak, és egyre erősödnek bennetek, akkor segíteni fognak abban, hogy eredményesek és hatékonyak legyetek. Ugyanakkor elvezetnek benneteket Urunk, Jézus Krisztus teljes megismerésére is. Akiből viszont hiányoznak ezek a tulajdonságok, az olyan, mintha vak lenne, vagy rövidlátó, mert elfelejtette, hogy régi bűneit Isten megbocsátotta Ezért, testvéreim, még inkább törekedjetek arra, hogy megerősítsétek: Isten elhívott és kiválasztott benneteket. Mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani, vagy elesni soha, és nagyszerű fogadtatásban lesz részetek Urunk és Megmentőnk, Jézus Krisztus örökké tartó Királyságában.”
  2Péter 1:5-11. (ÚSZ egyszerű ford.)
Olyan megható ez a szakasz. Rengeteg áldott gondolatot tartalmaz!
1.)    Nagyon sok áldásban volt részünk eddigi életünk folyamán! Nem így látod? Nos ha kétségeid vannak efelől, most mindjárt ülj le egy papírral a kezedben és próbáld csak meg leírni a kapott áldásaidat!
2.)    Rajtad áll, hogy milyen tulajdonságok, szokások kezdenek el növekedni életedben. Azok, amiket táplálsz. Lehet az morgás, elégedetlenség, zúgolódás… de lehet a hit, a jóság, a tudás, a mértékletesség, az istenfélelem, a kedvesség, a szeretet is. Dönthetsz!
3.)    Ha ez utóbbiak növekedésnek indulnak, akkor egyre eredményesebbek, hatékonyabbak lehetünk a mindennapi életünkben is.
4.)    Sőt, egyre jobban megismerhetjük a mi mennyei Atyánkat is!
5.)    És ha ezek a pozitív tulajdonságok megerősödnek bennünk, szokásunkká válnak, akkor nagyszerű fogadtatásban lesz részünk Isten országában.
Hát nem csodálatos ez a kép? Isten mindent megtett a maga részéről. Nekem csupán annyi a feladatom, hogy engedjem azokat a jó tulajdonságokat szárba szökkenni és növekedni, amiket Ő táplált el életemben! Hát ez bizony AKTÍV keresztény életet kíván tőlünk!

csütörtök, június 07, 2012

Időszámítás

"Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van."
(1János 5:13)

Mindenki számolja az időt. A babiloniak csillagokkal. Az egyiptomiak vízórával. A rómaiak napórával. A középkoriak gyertyákkal. A modern ember karórával.

Mindenki számára van legkisebb idő. Ükapánknak a hónap, dédapánknak a hét, nagyapánknak a nap, apánknak a perc, nekünk a másodperc tört része.


Mindenki számol az idővel. Van, akinek drága. Van, akinek gyors. Van, akinek kincs. Van, akinek nincs.

Hogyan van mindez a keresztény életében? Nem az eltelt időt számolja, hanem visszaszámol Jézus eljöveteléig. Nem a múltba merül, hanem a jövőbe tekint. Ez a remény-óra. Nincs rajta se óra, se perc, se másodperc, mert egyetlen mértékegysége az örökkévalóság. Sem nem siet, sem nem késik. Nem kevés és nem sok: van.

Nézzünk rá erre az órára, amikor felkelünk. Nézzünk rá, amikor dolgozunk, amikor  kellemetlenség ér, vagy ha valaki a figyelmünket kéri.

Éljünk ma is igazi örök életet!

szerda, június 06, 2012

Áldások

„Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magukat mind a nemzetek, és magasztalják őt.”
72. Zsoltár 17. vers

Az értelmező szótár úgy írja, hogy az áldás: hálaadást, dicsőítést, magasztalást és ugyanakkor adományt és jótéteményt is jelent.  Hívő emberként pedig úgy fogalmazhatunk: Isten áldása, adománya, mely mindent felülmúl az alapja annak, ahogy mi áldjuk Őt, azaz hálát adunk neki.

Dávidhoz hasonlóan ma reggel tegyük meg mi is ezt egy énekkel!

Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.

Köszönöm a Golgotát, a szent Fiadnak halálát.
Köszönöm neked, köszönöm neked!
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.

Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.

Köszönöm az éjszakát, a ragyogó holdsugárt.
Köszönöm neked, köszönöm neked!
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked

Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.

Köszönöm az életet, a mindennapi kenyerem.
Köszönöm neked, köszönöm neked!
Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.

Áldott, légy Istenem! Köszönöm neked.
Megtartod életem, köszönöm neked.


kedd, június 05, 2012

Mi lesz veled harcos?



„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró. Nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.” 2Tim.4,7-8.




Mostanában egyre többször visszatérnek az emlékek életem nagy eseményeiről! Amikor az ember megér egy bizonyos kort, elgondolkodik azokról a dolgokról, amely vele történtek és eszébe jutnak azok a személyek, akik hatással voltak rá. Vannak közöttük olyanok, akik már nem élnek, vagy időközben megváltozott velük a kapcsolatom, de mindenképpen befolyással voltak sorsomra! Elgondolkodom azon is, hogy mi lett volna ha….? Sokszor érünk életünk kereszteződéseihez, amelyek meghatározzák jövőnket, sőt még örök sorsunkat is!

Hatalmas harc folyik értünk! Ez a háború „nem test és vér ellen” van, hanem a lelkünkért! Kié vagyok? Kivel foglalkoznak gondolataim? Kinek engedelmeskedem? Itt dőlnek el a dolgok!
Pál apostol élete végén írta e levelet szeretett „fiának” Timóteusnak. Ahogy összegezte múltját, rádöbbent arra, hogy sok hibát követett el régen! Élete nem volt mindig Isten kezében! Sok esetben nem engedte, hogy vezesse az Úr! De mindez nem számít! A végeredmény fontos! Az, hogy a nehézségek ellenére is, de megtanulta megismerni Isten hangját és engedelmeskedni neki…. Neki már jó! Vége a küzdelemnek! Nincs többé harc, nincs többé bukás, de van egy biztos tudat! „Eltétetett nékem az igazság koronája”! Milyen megnyugtató érzés, ha valaki így látja! Egy bizonyosság, hogy nem harcoltam hiába!

És Te? 
Hol tartasz a küzdelemben? Nem tudom, hogy mit éltél át mostanában. Nem tudom, hogy milyen küzdelmeid vannak. De egyet tudok! Az a Jézus, aki elhívott a szolgálatra, az a Jézus bízik benned! Nem a véletlenek összefüggéstelen láncában zajlik az életed, hanem Isten látja az erőfeszítéseidet, látja az odaszánásod, és ott van melletted! Jézus és Te jó csapat vagytok! Vele biztosan célba érsz! Ebben a nagy küzdelemben, ami érted folyik, győztes leszel, ha fogok Megváltód átszegzett kezét és el nem engeded azt! Ne csüggedj, ha egy-egy kisebb csatában elbuksz, mert a háború még nincs elveszítve! Sőt! A győztes oldalán kell küzdened! Fel a fejjel, nem fogsz veszíteni!

Mi lesz veled harcos? Egy szép jövő vár rád Jézus mellett! Akkor majd megkapod az igazság koronáját, amelyet a fejedre helyeznek, mint győztesnek! Akkor majd minden jó lesz, és eszedbe sem jut, hogy néha nagyon kevésen múlt, hogy majdnem elveszíteted a harcot…
Kormos Tivadar

hétfő, június 04, 2012

Hosszan tűr az Úr


"Nem késlekedik az Úr az ígérettel, mint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzánk, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen."
Péter 2. levele 3:9

"Majd az idő megoldja" – halljuk időnként, ha valamilyen problémára pillanatnyilag nem látszik a megoldás.  Az idő azonban önmagában nem old meg semmit. Az idő lehetőségeket ad, amelyeket vagy jól használunk, vagy rosszul.

Sajnos nem egy olyan több éves-évtizedes konfliktus maradványaira bukkantam már, amelyeket csupán az idő nemhogy nem gyógyított, hanem inkább növelte a neheztelést, sértődöttséget. Lehet, hogy egy alázatos, őszinte beszélgetés és bocsánatkérés megoldotta, lezárta volna az ügyet, de helyette inkább csöndben maradtak, elkerülték egymást, azt gondolván, hogy majd az idő megoldja…

Amikor Isten időt ad nekünk, az nem az ő tehetetlensége. Nem arról van szó, hogy csak hitegeti az egymást követő generációkat, hogy "azonnal jövök" – mint a bolt ajtón kint felejtett táblácska. Ha Isten még nem jön "azonnal" , ragadjuk meg az alkalmat - lehetőleg a mai napot-, hogy le nem rendezett dolgainkat helyre tegyük – elsősorban Istennel. 

Az eljövetelét többféle indítékkal várhatjuk. A "késlekedését" is többféleképpen értelmezhetjük. Ma viszont arra hív Isten, hogy adjunk hálát kegyelméért, hogy adott/ad időt a teljes megtérésre, őszinte bűnbánatra. Használjuk fel bölcsen a kapott kegyelmi időt, mert nem tudjuk mikor ér véget, és amikor már megtudjuk, nem lesz alkalmunk változtatni döntésünkön.

vasárnap, június 03, 2012

Megbocsátottam


„Azután ezt mondta az angyal az előtte állóknak: Vegyétek le róla a piszkos ruhát! Neki pedig ezt mondta: Nézd! Elvettem a bűnödet, és díszes ruhába öltöztetlek téged. Majd így szólt: Tegyetek a fejére tiszta süveget! Akkor tiszta süveget tettek a fejére, és tiszta ruhába öltöztették, miközben az Úr angyala ott állt.”
Zakariás próféta könyve 3:4-5


Amit tettél, nagyon fájt. Igazságtalan voltál velem, átlépted a határokat, és igazából nem is gondolkoztál, csak mentél az elborult esztelenséged után. Nem hallgattál senkire és semmire, csak engedted, hogy a felhevült érzelmek vezessenek. De én megbocsátottam. – szól hozzád Isten szelíden.

Én megbocsátottam, mert szeretlek, mert fontos vagy nekem. Tudom, hogy így letisztultan már te is másként döntöttél volna akkor, de az idő kerekét nem lehet visszafordítani. Tanultál az esetből, most pedig lépjünk együtt tovább. Én már megadtam neked a feloldozást, vérem ezt a hibát is elfedi, mert tudom, hogy igazán megbántad. 

Most újra igaz vagy előttem, mert én megbocsátottam, a halált elszenvedtem helyetted, így az én igazságom a tiéd. Igen, tiszta vagy, mert én azzá tettelek. Előtted egy új, fehér lap, kezdjünk rá együtt rajzolni egy közös utat. Ideje, hogy te is tovább lépj, és elengedj magadnak is. Én újra úgy bízom benned, mint előtte, nem kell tartanod a haragos villámoktól. A következményt nem veszem el, de veled leszek, melletted, amikor át kell élned tetted hozadékát. 

Nem kell félned tőlem, én már új oldalt kezdtem, és soha de soha nem fogom előrángatni a múltat, mert szeretlek, és szeretnélek igazán gyógyultnak látni. Hát indulj szabadon tovább! A múlt terhét nem kell tovább cipelned, én elvettem mindet. Előtted egy újabb hét, tele új reménnyel és lehetőségekkel. Éld meg velem, és fogadd el a bocsánatot!