péntek, december 14, 2012

Isten nem személyválogató



„Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: "Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik.”
Apostolok cselekedetei 10:34-35. (Új prot.ford)

Előfordult már veled, hogy valakit származása vagy bőrszíne alapján beskatulyáztál? Hát velem már sajnos előfordult ilyesmi. Néha aztán alaposan meglepődöm, hogy a számomra persona non grata, milyen sok értékkel bír, ami sok-sok emberben még nyomokban sem található. Milyen jó a mi Istenünk, hogy Ő nem személyválogató. Bármilyen nemzetiségű vagy, akármilyen a bőrszíned, bármilyen magas vagy alacsony az IQ-d – kedves vagy előtte. Feltéve, ha… tehát, azért van itt egy feltétel! Azaz kettő.
-          Aki féli Őt. Ebben az esetben azt jelenti: aki respektálja, elfogadja, tekintélyként tiszteli, felnéz rá.
-          Aki igazságot cselekszik. Azaz, aki igazságosan, méltányosan, és jogosan jár el – más szóval, önzetlenül, nem a maga hasznát keresve.
Akkor tehát így fordíthatnám le mai szavakkal ezt az Igét: „…minden nép között kedves Isten előtt, aki féli őt, respektálja, elfogadja, tekintélyként tiszteli, felnéz rá. És igazságot cselekszik, igazságosan, méltányosan, és jogosan jár el – más szóval, önzetlenül, nem a maga hasznát keresve.”
Te is, én is „kedvesek” lehetünk Isten előtt. Csupán a fenti két kritériumnak kell eleget tennünk.
Vállalod?
Én vállalom!