hétfő, november 05, 2012

Üldözőből üldözött


„De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus. Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele. Saulnak azonban tudomására jutott a merénylet terve. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék; de a tanítványok elvitték, és éjjel a városfalon lebocsátották egy kosárban.”

Apostolok Cselekedetei 9:22-25

Amilyen keményen üldözte Pál a keresztényeket, olyan kemény próbákat kellett neki is kiállnia. A volt hittestvérei árulónak tekintették, megpróbálták végleg elhallgattatni. A keresztények kezdetben nagyon bizalmatlanok voltak vele szemben, nehezen hitték el, hogy tényleg megtért. Egyetlen fegyvere az volt, hogy valóban találkozott Jézussal.

Pál nagyon okos, tanult ember volt, magas, befolyásos körökben mozgott, de most nem politizál. Ahogy feleszmélt a nagy találkozás után, ahogy visszanyerte látását, megy és beszél Jézusról. Amikor azt látja, hogy ez működik, hogy van ereje, és hatása a szavainak még lelkesebb lesz, annyira, hogy az már zavaró tényező volt a zsidók számára. Kellemetlen alakká vált. Nem a tapasztalata, nem a megtérésnek valódisága számított, csak az, hogy szembement a „hivatalos” állásponttal Jézussal kapcsolatban.

Azt gondolom, hogy a mai Saulusoknak is hasonló tapasztalatokon kell átmenniük. Amikor hangosan, világosan szólal meg a Krisztusról szóló üzenet, az Sátánnak nem fog tetszeni. Üldözéssel, cselszövéssel, elnyomással próbálja elriasztani Krisztus követőit.

Aki valóban találkozott Jézussal, annak olyan „ütőkártyája” van, ami erősebb minden ellenérvnél, vagy külső nyomásnál. A Jelenések könyve 13. fejezete (is) világosan feltárja, hogy eljön az az idő, amikor Krisztus őszinte, hűséges követői, és parancsolatainak megtartói hitük miatt üldözést fognak elszenvedni. Minden és mindenki ellenük fog össze, és próbálják rábírni őket a behódolásra.

Bátorítson bennünket az a tudat, hogy a Krisztussal szerzett tapasztalatainkat senki sem tudja elvenni. Erősödjünk meg Pál példája által, aki nem a következmények miatt aggódott, csak tette azt, amire Isten elhívta.