szombat, október 27, 2012

Nyilvánvaló…


„Mert ő szabadított meg minket, ... Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.”
2Tim 1,(9)-10.

A lábaik gyorsan szaporáztak a sír felé, rohantak mind a ketten. A fiatalabb gyorsabb volt, ő előbb ért oda, de megadta a kellő tiszteletet és megvárta társát, hogy az mehessen be előbb. A sír valóban üres volt, ahogy az asszonyok állították. Nem volt benne, se körülötte senki. Eltűntek az őrök, már nem volt sehol a kertész, nem volt sehol, se közel, se távol egy személy se rajtuk kívül, csak az éledező és egyre bizonyosabbá váló remény: hogy valóban megtörtént! Ők azonban mégsem merték hinni Uruk feltámadását. Szívük bizonytalan, lappangó örömével telve tértek vissza tanítványtársaikhoz, hogy beszámoljanak. Jézus testét nem találták, csak azt a gyolcsot, amibe betekerték azon az estén ideiglenes búcsúzóként, hogy majd a nyugalomnap elmúltával visszatérjenek és leróják kegyeletüket. Kezdetét vette a találgatás, mi történt? „Biztos valaki, vagy valakik ellopták a testet.” – jött a hír a városból, mi nagyon valószerűtlennek tűnt. Ki tett volna ilyet, kinek állt volna érdekében? Különben is ott volt az őrség, akiket le kellett volna gyűrni. De pont ők állították saját szégyenük, hogy nem vigyáztak és addig történhetett a dolog. De akkor mért vitték el mezítelen? Miért göngyölték ki, vagy miért vesződtek újra kötözéssel, ha sietős volt tettük, mert azok kinn aludtak. Aki fél, hogy rajtakapják, legyen bármi nemes szándéka is a tolvajnak, mégse tesz ilyet. A lopás tehát kizárva. A papok azzal, hogy megölték, már elérték céljukat. A további bonyodalmak azoknak nem érdekük. Ők maguk pedig nem tettek semmit, akkor mi történt? „Harmadnapra feltámadt, ahogy ígérte!” – tört fel valakiből a bizonyság, de még most sem mertek utat adni neki, ahogy az asszonyok jó hírének sem, egészen addig, amíg Ő maga meg nem jelent. „Békesség néktek.” – mondta, és megállt középen.

Akkor nyilvánvaló lett minden, választ kaptak kérdéseikre. Aki holt volt, most újra élt, hogy élete mindegyiküké lehessen.