szombat, július 14, 2012

Nyugalom


„Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!”

Ézsaiás 58,13-14

A teremtés nyugalma
 „Isten látta, hogy az embernek még a Paradicsomban is szüksége van a szombatra; arra, hogy a hét egyik napján félretegye saját érdekeit és foglalatosságát, mélyebben elgondolkozzék Isten művein, elmélkedjék hatalmáról és jóságáról. Szüksége volt a szombatra, hogy az élénkebben emlékeztesse Istenre, és hogy hálát ébresszen, mert jóságos Teremtőjétől kapta mindazt, aminek örül, és amit birtokol.” (E. G. White: Pátriárkák és próféták. Bp. 1993, Advent Kiadó. 21-22. old.)

A megváltás nyugalma
Szombatünneplőként sokszor azzal vádolnak, hogy a szombat megtartása által próbáljuk biztosítani, hogy a mennybe jussunk. … A szombat megtestesülése annak a nyugalomnak, amit Krisztus Ádám és Éva bűneset előtti Édenének világától egészen az Újszövetség nyugalmáig mindenkinek kínál: amit Isten követői Krisztus értük végzett megváltó munkájából élvezhetnek. Jézus hív, hogy nyugodjunk meg Őbenne. Nyugalmat ad, aminek egyik kifejeződése az egyetemes szombatnap ünneplése… Üdvösségünket Jézusnak köszönhetjük, aki nemcsak újjáteremt, hanem az örökkévalóság reményét is kínálja… A szombat ízelítő abból, ami örökre a miénk lesz, különleges emlékeztető arra, amit Jézusban kapunk.

A ma nyugalma
A keresztény hitnek a XXI. század elején élő ember számára is különösen időszerű része a szombat. A nyugalomnap „gyógyszerére” millióknak szüksége van a stresszel, a szívbetegségekkel terhelt és kiégett társadalomban. A szombat menekülést kínál a mai felgyorsult élet soha nem szűnő nyomása alól. Lehetőséget ad arra, hogy a kimerültség után feltöltődjünk, és újra az élet valóban fontos dolgaira összpontosítsunk. Arra figyelmeztet, hogy ideje bezárnunk otthonunk és elménk ajtaját a világ zűrzavara, zaja előtt, és találkozni teremtőnkkel, aki tudja, mire van szükségünk.

Reinder Bruinsma, Keresztény életút 2009