csütörtök, május 10, 2012

Krisztus ígérete

"Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán."

Jelenések 3:21

A trón Istené. Az Atya öröktől fogva Jézussal megosztotta a trónt. Egy Lucifer nevű főangyal irigy lett erre a posztra. Miért éppen a Fiú a választott? Miért nem lehetne ő a Fiú helyett? A vágyódás a minősíthetetlen szintig fokozódott benne, addig, amíg már semmilyen érv nem tudott győzni. Istennek sem hitt többet. Isten Lucifert, aki lázadóvá vált, kivetette a Menny tökéletes világából. Ezzel együtt pedig lehetőséget biztosított Lucifernek, hogy bemutathassa, méltó-e arra, amire vágyott, hogy a Világegyetem kormányzója legyen. 

A célpontja az emberiség volt. Ádám és Éva az egyetlen tesztkérdésből álló vizsgán megbukott, és egyben igazat adott a lázadónak. Ezzel vette kezdetét az az eseménysor, melyben az emberiség is úgy döntött, hogy kipróbálja az Istentől való függetlenedés útját.

Isten, Aki mint egy porszemet, azonnal megsemmisíthette volna a Földet az engedetlen lakóival együtt, a lehető legnehezebb utat választotta: egyetlen és pótolhatatlan Fiát, a legszörnyűbb sorsra és a legfájdalmasabb halálra adja, hogy az emberiségnek legyen lehetősége újra válaszolni a vizsgakérdésre. 

Jézus véghezvitte a lehetetlent: meghalt a kárhozat halálával és feltámadt a második halálból. Ezért az Atya olyan nevet adományozott Neki, amelyre minden térd meghajlik a Világegyetemben. Visszakapta azt a trónt, ami mindig is az Övé volt, de most már mindenki tudja a Világegyetemben, hogy méltó az uralkodásra, mert Ő igazán szereti a teremtményeit.

Azt a trónt, amit visszaszerzett, az emberiséggel kívánja megosztani örökre. Azokkal, akik az ellenséghez pártoltak és hittek a csalónak. Nem robotra, hanem uralkodásra hív az Isten. Olyan uralomra, amely a szeretet, igazság és szabadság örök törvényszerűségein alapul és a szolgálatban és egymás örömének a keresésében nyilvánul meg. 

A trón vár!