Örülj!

"Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek jó falatokat, igyatok édes italokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert a mi Urunknak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az ÚR előtt való öröm erőt ad nektek!"
(Nehémiás könyve 8:10, MBT)


Egy kisgyerek baktatott haza az istentiszteletről a nagymamájával. Ahogyan Pest egyik forgalmas terén haladtak keresztül, meglátott egy szamarat a kordéja előtt szomorkodni. Lógott a feje, lógott a füle, lógott a farka, és a szemhéja is mintha szomorúan csúszott volna lefelé. A kisfiú nézte, bámulta, majd megszólalt: "Nagyi! Ő is hívő?" Gyermeki őszinteség, amin minden felnőtt mosolyog, mert van benne egy jó adag igazság. A mindennapi életben a vidám embereket nem mindig tartjuk mosolyra derítőnek. Sőt, néha besoroljuk őket a legidegesítőbbek csoportjába. A hívők terén még ennél is szigorúbb a mérce. A böjt, a visszafogottság és a szomorkodás a mértékadó. Ki hallott már 40 napos vidámságról, ami előkészítene egy nagy vallási ünnepet?

Pedig van okunk örülni! A megváltás és az örök élet reménye az első ok! És ha végképp nem találunk rá más okot, akkor fontoljuk meg ezt: muszáj gyakorolni! Mert meg van írva:

"Amikor visszatérnek, akiket az ÚR kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." (Ézsaiás 35:10)


És hadd jusson belőle másnak is...

Csizmadia Róbert

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet