Ne vesd meg az Isten hívó szavát…!

Szerző: -





„Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, és aki engem vet meg, azt veti meg, aki engem küldött.” Luk.10,16.













Olyan különös, hogy Isten nem angyalokat választott ki az evangélium hirdetésére, hanem gyarló, bűnös emberek, mint én! És ha már embert választott, akkor miért pont engem??? Hány és hány kiváló képességű ember szaladgál a világon, akik sokkal hatékonyabban, céltudatosabban, ésszerűbben tudnák elmondani az Isten akaratát, mint én…. Fel sem fogom, hogy miért nem őket választotta Isten! Az egyetlen magyarázat – amivel túl sokra nem megyünk(!) – Mózes 5. könyvében található: „Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok, mert ti minden népnél kevesebben vagytok; hanem mivel szeretett titeket az Úr…” 5. Móz.7,7-8.

Pál apostol tovább cifrázza a képet! „…a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ erőteleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket..” 1Kor.1,27.

Talán most arra gondolsz: Na, Tivadar, most már álljál le! Ez megalázó!
Bizonyára igazad van! Nem is rólad beszélek, csak magamról és a tanítványokról! Micsoda szerencsétlen csapatot válogatott össze Jézus! Az egyik balgább volt, mint a másik! 3 és fél évig Vele jártak és mégsem értették meg a küldetését… egyfolytában csak arra gondoltak, hogy milyen helyet foglalnak el a trón körül, ha majd Jézus végre király lesz…

Isten gyarló eszközökön keresztül dolgozik, mégsem szabad megvetni az szavát! Nem azt kell nézni, hogy kit használ fel az Úr az üzenet közvetítésére, hanem azt, amit üzen! Isten akár egy szamáron keresztül is tud üzenni, ha akar! Lásd Bálám szamarát! (4.Móz.22,28.) Ez azért van, hogy nehogy elbízza magát bárki is. Nem az eszköz számít, hanem a Mester! Isten a legegyszerűbb szószolóját is fel tudja használni, ha elég alázatos…. és ha már  szamárnál járunk…. furcsa lenne, ha Jézus bevonulásakor Jeruzsálemben a szamár arra gondolt volna, hogy a „hozsánna” kiáltás neki szól….! Én csak egy ilyen szamár vagyok, aki Jézust hozza el az emberek közé! Nem az enyém az éljenzés, hanem Jézusé!
A Te dolgod viszont, hogy ne vesd meg az Isten szavát….

Kormos Tivadar

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk
További információk

Világosság a sötétségben

Szerző: -
Kép
Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. Zsolt 119:105 Amikor kisgyermek voltam, hétvégéken és szünidőben gyakran aludtunk a mamámnál. Egy kis faluban lakott, az egyik szélső utca utolsó házában. A közvilágítás gyengébb volt akkoriban. Ha sötétben mentünk a járdán, nagyon kellett figyelni, hogy hova lépünk. Ennek ellenére, amikor lefekvésre került a sor, mindig leengedték a redőnyöket is, koppanásig, úgy, hogy a lyukacsok se látsszanak. Bent a szobában koromsötét volt. Elég érdekes játék volt kitalálni, ha vécére kellett menni éjszaka. Amikor felébredtem a sötétben, azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán óvatosan letettem a lábam a földre, megkerestem a papucsomat, belebújtam, és a lábamat a földön csúsztatva, a kezemmel magam előtt tapogatózva próbáltam megkeresni az ajtót. Elindultam, egy ütés a combomon: hopp, ez az asztal sarka volt; menjünk tovább. A kezemmel beleütöttem valamibe: ez a fotel támlája. Aztán a fejem koppant: ez a szekrény. Amikor nagy sokára megtaláltam
További információk

A tökfőzelék és a szeretet

Szerző: -
Kép
  „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.”  János első levele 4. fejezet 11. vers Egy életkép, mely mélyen belém égett: Feleségem két életmentő műtét után ott fekszik a kórházi ágyon, alul-felül csövek lógnak ki belőle, melyektől beszélnie is fáj, csak pislogással és halk nyöszörgéssel kommunikál. Végtelennek tűnő két hét telik el így, míg kizárólag infúzión és nyaki szondán keresztül táplálják. Aztán, a következő meghatározó pillanatkép, ahogy kikerülnek a csövek és jön az első étkezés. A nővér és egy nem túl megnyerő kinézetű és állagú valamit hoz. Egy kis lágy tökfőzelék. Nincs étvágyam. - mondja ő. Mire én: - de muszáj! Fintorogva túr bele a tányérba, majd azt kérdi: Nem hoznál inkább egy kis joghurtot, vagy egy kis kalácsot? – Azt még nem szabad. Először ezt kell megenni. – Na jó, de csak egy kanállal. – óvatosan nyeli le, majd így szól: Ennyi elég. – Nem, nem az egészet meg kell enni! Ez mindannyiunk sorsa, akik itt szenvedünk az ön
További információk