vasárnap, január 08, 2012

Egy egyszerű imádság

„Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.”
 
Pál második levele a korinthusiakhoz 1:21-22

Uram, nem csodát, nem valami megmagyarázhatatlan természetfeletti dolgot kérek, csak a te jelenlétedet, a te erődet a mindennapokhoz. Nem azt kérem, hogy múljon el a vihar, hanem, hogy veled tudjak járni a tajtékzó tengeren. Nem azt, hogy minden legyen olyan, mint a mesében, csak hogy éljem meg, éljem túl ezt a kalandot veled.

Elfáradtam az élet kockaköveit taposva, és most úgy érzem, nem megy tovább. Emelj fel, kérlek a porból, és adj újra életet, hogy felérve a hegytetőre egész más fényben láthassam a világot. Te vagy az egyetlen, akibe kapaszkodhatok.