szombat, július 02, 2011

Adj neki!!!

Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet

Példabeszédek 25,21

Vita, veszekedés, harag - valahogy így vezet az út a háborúsághoz. de mit teszel azzal, aki gyűlöl téged? Te is utálod? Visszafordítod rá azt, amit veled tesz?

Sokan cselekszünk a régi „fogat fogért, szemet szemért” elv szerint és megadjuk ellenségünknek, ami jár. Annyira igaz ez ránk, emberekre, hogy azonosulni tudunk vele, bárhol látjuk. Sőt, mindig szurkolunk a felülkerekedő áldozatnak: „Adj neki!” – kiáltjuk. Mert mind tudjuk, milyen rossz gyűlöltnek lenni. Tudjuk milyen érzés, ha valaki kiközösít, bántó megjegyzéseket tesz, nyíltan vagy alattomosan hátulról támad, de helyesen tesszük-e?

Bölcs Salamon szerint valóban adni kell az ellenségnek, de nem mindegy, hogy mit, és nem mindegy mikor. A bölcsességirodalom gyöngyszeme ez a bibliavers, mert nem csak helyreigazít, de a neheztelő felek viszonyát is rendezi.

Adj a téged gyűlölőnek kenyeret, adj vizet! Na, nem a középkori várbörtönök foglyainak sanyarú sorsára gondol itt az író. Az ókorban, a bibliai földeken a kenyér és a víz nagy kincs volt. Elég csak az Egyiptomot és Izráelt körülölelő köves, sivatagos, forró vidékre gondolnunk; vagy a visszatérő szárazságokra, melyek éhínséget és pusztulást hoztak magukkal. Adj a téged gyűlölőnek azt, amire szüksége van! Amit ő is nehezen tud előteremteni! Ez az egyszerű tanács két dolgot is takar. Felejtsd el és vesd a hátad mögé a fájdalmad, a haragod, amit a másik okozott, és helyette ügyelj őrá! Egyik sem könnyű, mindkettőhöz alázatos hitre van szükségünk. Mert le kell mondanunk a jogos bosszúról és rá kell hagyatkoznunk teljesen Isten igazságszolgáltatására.

Adj a téged gyűlölőnek …, ha éhes …ha szomjas! Sokszor próbáltunk már közeledni a másikhoz. Mindig, amikor meguntuk a rossz viszonyt, amikor végre engedtünk a lelkiismeretnek, amikor ezt kívánja az érdekünk, és még sorolhatnánk. Így sokszor kudarcot is vallottunk. Mert a másik fél nem volt nyitott, nem volt lekenyerezhető. Nem vettük figyelembe azt a szabályt, hogy a dolgokat nem lehet bármikor, sem akármikor rendezni, a legtöbbször pont akkor nem lehet, amikor mi szeretnénk! A rossz viszony rendezésének következő aranyszabálya tehát az, hogy csak akkor lehet rendezni, amikor a másiknak is jó.

„De honnan tudjam, mikor jó neki? Hát nem látok a fejébe!” Jogos kérdés. Ezért találunk itt rá feleletet. Adj jót a téged gyűlölőnek, amikor szüksége van rá! Amikor a másik bajban van, megszorul, nehéz helyzetbe kerül, akkor szinte sohasem gondol arra, hogy attól kap segítséget, akit megbántott. Éppen ez a legalkalmasabb idő a cselekvésre. Aki valóban ellensége a másiknak, az örül ellenfele kudarcának, de a barát mindig együtt érez, a barát pont akkor segít.

Hogy mit nyerünk azzal, ha a Biblia ezen tanácsát megfogadjuk? Jellembeli növekedést, hitet, türelmet, kitartást, alázatosságot, odafigyelést. És ami a legfontosabb: ellenség helyett egy új barátot!

péntek, július 01, 2011

Isten segít a beszédben is


„Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá, vagy vakká? Nemde én, az Úr? Most hát eredj és én leszek a te száddal, és megtanítlak téged arra, amit beszélned kell.”

2Mózes 4:11-12.

Hallottál egy nagyon jó prédikációt. Magadban azt mondtad: Végre! És eljátszottál a gondolattal, hogy megteszed, amire ott Isten indított. Elindulsz.

Terveket szőttél, álmodtál, és azt mondtad: Holnap!

Aztán reggelre elszállt a lelkesedés.

Mi lesz, ha nem tudom úgy elmondani?

Mi lesz, ha kinevetnek?

Meg aztán nem vagyok én szónok! Sem prédikátor! Nincs erre képesítésem!

Aztán olyan kifogások is eszedbe jutnak, amikre addig még csak nem is gondoltál.

- Mit mondjak? Igazad van! Kinevethetnek, dadoghatsz, lehet, nem is lesz olyan hatékony, ahogy megálmodtad.

De nem érzed, hogy kihagytál valakit ebből az egészből?

Elfelejtetted, hogy nem te vagy a történet főszereplője. Isten az! Ő ad szájat, meg hallgató füleket, Őt fogják esetleg visszautasítani vagy elfogadni – nem téged. Te csak egy szócső vagy. A felelősség Istené. A tiéd csupán annyi, hogy azért mégiscsak indulj el, ha félve is, ha aggódva is. A többit bízd Istenre.

Emlékezz Mózesre. Nehezen indult el, de miután teljesen Istenre bízta magát, hatalmas csodák szemtanúja lehetett.

„Mózes azonban még mindig azért könyörgött, hogy Isten válasszon és küldjön helyette alkalmasabb személyt. Ezek a mentségek Mózes alázatosságából és félénkségéből fakadtak; de miután az Úr megígérte, hogy eltávolít útjából minden nehézséget és megadja a sikert, minden további vonakodás bizalmatlanságról tanúskodott volna.” PP

Csodákat szeretne ma megláttatni veled a mi Istenünk!

csütörtök, június 30, 2011

Okos istentisztelet

"Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Római levél 12:1-2 (új prot.ford.)


Számomra az okos istentisztelet nem a hétről- hétre való összejövés és valami kis apróság- pénz, ének, vagy ima felmutatása, hanem a következő:

Azért van síró, hogy vigasztald,

és éhező, hogy teríts asztalt.

Azért van seb, hogy bekösse kezed.

Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.

Azért van annyi árva, üldözött,

hogy oltalmat leljen karod között.

Azért roskadnak más vállai,

hogy terhüket te segítsd hordani.

Az irgalmat kínok fakasztják,

s mélység felett van csak magasság.

Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,

azért van, hogy te megmutathasd:

mennyi szeretet van benned.

Megmutattad már néha legalább?

Enyhült, szépült-e tőled a világ?

Vagy tán kezedtől támadt foltra folt?

Ott is, hol eddig minden tiszta volt?

Mi vagy? Vigasznak, írnak szántak,

menedéknek, oszlopnak, szárnynak.

Valahol rég – siess, keresd! –

ki van jelölve a helyed,

s csak ott leszel az, aminek

Isten rendelt. Másként rideg,

céltalan lesz az életed.

Mag leszel, mely kőre esett,

elkallódott levél leszel,

mely a címzetthez nem jut el.

Gyógyszer, amely kárba veszett,

mit sosem kap meg a beteg.

Rúd leszel, de zászlótalan,

kalász leszel, de magtalan,

cserép, miben nincs virág,

s nem veszi hasznod sem az ég,

sem a világ.

Okos istentisztelet az egész életem! Amikor azt mondja, h ne igazodjunk a világhoz, akkor nemcsak az öltözékre, vagy az étkezési szokásaimra gondol, hanem sokkal többre. Értékközvetítőnek kell lennem, ott, ahol már nincsenek értékek. Szeretet, szociális érzékenység, tisztelet és reménykeltés a feladatom ebben a világban, és főleg a mai napon! Tedd mások életét széppé, tartalmassá- ez az okos istentiszteleti életem ma!

szerda, június 29, 2011

Megújuló erőnk lehet

„Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is; De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”
(Ézsaiás könyve 40. fejezet 29-31. vers)


Egyre több embertől hallom: Jaj, én olyan fáradt vagyok. Alig van erőm vonszolni magam. Jó lenne már egy kis lazítás, egy kis pihenés.

S valóban rohanó világunk kiszipolyozza életerőnket, testileg-lelkileg elgyöngít, s bár az is igaz, hogy a semmittevésben is el lehet fáradni, de a megújulást csak a másért fáradozó ismerheti meg.

A mai útravaló nem azt hangsúlyozza, hogy fáradékony az ember, hiszen ez magáért értetődő, nem az a lényeg, hogy a legbátrabbak is megtorpannak, és a legerősebbek is elgyengülnek, mert ilyet sokat látunk.

Isten üzenete abban áll; hogy minként lendülhetsz át a holtponton, hogy miként nyerhetsz új erőt, amikor ott fekszel a padlón.

„Akik az Úrban bíznak” - mondja a próféta - akik kitartanak Isten ígéretei mellett, akkor is mikor minden lehetetlennek tűnik, akkor is, mikor minden az ellenkezőjét mutatja.

Ez azonban nem egy statikus egy dinamikus bizalom.

Aki emlékszik még a dinamós világításra kerékpáron, tudja a lámpa csak akkor világít, ha haladunk. Vagy az autó akkumulátorát a generátor csak menet közben tudja tölteni. A modern energia visszanyerő szerkezetek is csak a működés közben keletkező energiát tudják optimalizálni.

S mit jelent ez a lelki élet nyelvén?

Mikor úgy érzed; fáradt vagy Bibliát olvasni, vagy imádkozni, másokért szolgálni, akkor ne pihenj, hanem térdelj le, mond el Jézusnak, amit érzel, vedd az Ige kenyerét, és menj szolgálni, s megtapasztalod, milyen szárnyalni, mint a saskeselyű.

kedd, június 28, 2011

Világosság fiai


„Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad.” Ézsaiás. 60,2



2011. június 15-én, szerdán a kora esti égen hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozást figyelhettünk meg. A föld árnyéka eltakarta a holdat és teljes volt a sötétség. A holdnak nincs önálló fénye a nap világítja meg.

Ézsaiás prófétán keresztül Isten azt mondja, hogy ezt a földet sötétség borítja be. Ha körülnézünk magunk körül, azt látjuk, hogy mindenhol megromlottak az emberi kapcsolatok, viszály, elégedetlenség és félelem van. Az emberek panaszkodnak, sírnak és egymást okolják a bajokért.

Vannak ebben a sötét világban olyan emberek, akik világítanak? Vannak olyanok akiket követni lehet? Vannak olyanok, akik nem sírnak-rínak, hanem örömmel, mosolyogva beszélnek a mindennapjaikról? Vannak olyanok, akik visszatükröznek valamit, Valakit.

IGEN, én ismerek ilyen embereket! Azt mondják rájuk, hogy Krisztus-követők, mert mások mint a nagy többség. Nekik feladatuk, céljuk van ebben az életben, Ők vidáman, de felelősségteljesen élnek. Ők várják vissza minden nap Urukat Jézus Krisztust, akivel szeretnének együtt lenni.

Ők a világosság fiai!

Világosság fiainak lenni azt jelenti, hogy tudják, hogy olyanok mint a hold, nincs önálló fényük, csak visszatükrözik Jézus fényét, aki maga a Világosság. Tudják, hogy ez egy feladat, egy ajándék, amit Jézustól kaptak és ezért hálával tartoznak neki.

Én szeretném elfogadni ezt az ajándékot! Nem elfelejtve, hogy az a fény, ami rajtam látszik, nem az enyém, hanem - ahogyan Ézsaiás írta - fölöttem ott ragyog az Úr.

Reményik Sándor így ír erről egy helyen:

„Azt mondják, hogy fényt hintek szerte-szét
- Én olyan sötétnek tudom magam. -

Azt mondják, köszöntésem: békesség.
- S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan! -

Azt mondják, dalom ír és enyhülés,
És több, mint szépség: jócselekedet.

- Bennem dúl a magamra-ismerés,
S meaculpázva verem mellemet. -

Azt mondják, aki találkozik vélem,
Hogy tőlem ő kapott ajándékot.

- S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,
Hogy mindenkinek adósa vagyok. -

Ó, Barátaim, ha egy fénysugár
Lelketekig hullt, át a lelkemen:

Nem enyém az a fény, csak bennem jár.
Istennek köszönjétek, - ne nekem!”

hétfő, június 27, 2011

Istennek kedves áldozat

„Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. Hiszen a véresáldozatot nem kedveled, és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen. Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!

Zsoltárok könyve 51: 17-19


Abban az időben a papi szolgálat megkövetelte a hentes-mészáros szaktudását is, hiszen a napi- és a különböző áldozati állatok tömegének halálát követelték. Ha valaki bűnt követett el, vinnie kellett a bárányt a sátorhoz, ill. később a templomhoz, hogy annak feláldozása számára bűnbocsánatot hozzon. Emellett voltak különböző hálaáldozatok, felajánlások, ünnepi alkalmak, ahol állatok vére folyt.

Ez a rendszer rengeteg munkát adott a papoknak és segítőiknek (a lévitáknak), komoly anyagi áldozatot követelt a néptől. De mégis, kinek volt ez jó?
Nyilván az eleinte még nagy hatással lehetett az emberekre a halálnak, mint a bűn következményének drámai és személyes megtapasztalása. Később viszont mindez formasággá, rutinná vált. Sőt Jézus idejében már a templom számára jól jövedelmezett a pénzváltás és az áldozati állatok helyi árusítása.

A ceremóniális törvényt is Isten adta, méghozzá komoly céllal és mély tartalommal. De amikor valaki teljesítette a ceremóniák formális rendjét, és közben szíve gonoszsággal volt tele – gyakorlatilag megcsúfolta Istent és megvetette a bűnbocsánatát.

Ma is lehet Istenhez jönni minden „ceremóniát” betartva, lehet komoly áldozatokat hozni a „műért”, lehet nagy összegekkel támogatni az egyházat… Nem ezekkel van a baj. Szükség is van rájuk, de nem ez a lényeg.

Mi egy élő, személyes Istent imádunk, akinek nem arra van szüksége, amit amúgy is tőle kaptunk, hanem szívből jövő imádatunkra, alázatos lelkünkre, önmagunk felajánlására vágyik.

Dávid nagyon súlyos bűnöket követett el, mégis Isten embere lehetett, mert szívből megbánta ezeket az Úr előtt, és új életet kezdett. A mi életünk is tele van helyre hozni való dolgokkal. Mit adunk ma Istennek? Mivel jövünk hozzá?

vasárnap, június 26, 2011

Egy hajszálnyi csoda

„Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.”
Máté evangéliuma 10:29-31

Tudom, túl sok dolog történt veled megint az elmúlt héten. Túl sok, és most úgy gondolod, hogy nagy részére nem is lett volna szükséged valójában. Minek kellett neked még fájdalom? Minek az értetlenség, kiábrándultság, reménytelenség?

Az igazat megvallva fogalmam sincs. Nem tudom a miértekre a választ, de azt igen, hogy semmi nem történik Atyád tudta nélkül! Igen, még az sem, ami úgy érzed, túl nagy, értelmetlenül nagy fájdalmat okoz neked. Ő megengedte és megengedi, hogy megtörténjenek veled bizonyos negatív dolgok, de általuk egy különleges élményt is kapsz Istennel. Megtapasztalod milyen, ha megszabadít, vagy milyen is, ha veled éli át ezeket, és másként vezet ki a problémából, mint ahogy azt te gondoltad.

Megengedi, hogy leessen "néhány hajszál a fejedről", de Ő ezeket is számon tartja. Miközben szenvedsz egy nehézségtől, az Ő kezében vagy, és hidd el, ennél jobb hely nem létezik számodra!

Merd elhinni, hogy különlegesen értékes vagy Isten számára: teremtésének egyedi és megismételhetetlen csodája! Tudja mikor és miért lett néhány szálnál kevesebb a fejeden, mert veled élte át azokat a helyzeteket is. Ő melletted megy az úton, és ennél jobb, több nem is történhet veled!