csütörtök, december 01, 2011

A jó Pásztor

"Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem."

János evangéliuma 10:14

A Pásztor név szerint ismeri az Övéit. Ő alkotta őket. Ádámtól az összes embernek született emberi lényről tud mindent - többet, mint mi magunkról.

Jézus eljövetelekor az üdvözültek egyikének sem kell Jézusnak bemutatkoznia, mert Jézus minden egyes gyermekét név szerint ismeri - a megszámlálhatatlan sokaságban, hatezer év megváltottait figyelembe véve, ez nem kis teljesítmény. De a Teremtőnek ez semmi.

Az már nagyobb esemény, hogy Jézust ismerik a megváltottak, pedig egy elátkozott bolygón - ahonnan a bűn száműzte Istent - kellett élniük.

Amikor a bűn megfosztotta Istent a tereptől, amelyben Ő szabja a törvényeket az emberiség egészének, akkor Isten választott egy népet, akiken keresztül mégis megtaníthatja az életbenmaradáshoz szükséges törvényeket az egész emberiségnek. Izrael leszármazottainak az elsődleges dolguk lett volna az isteni törvényekre megtanítani az egész világot. A nekik ígért áldások nem öncélúak voltak, hanem ennek a célnak az eléréséhez voltak nélkülözhetetlenek. A választott nép azonban nem volt hűséges. A törvényeket nem mutatta be másoknak, sőt a legtöbbször meg sem tartotta azokat.

Isten a legnagyobb csodát tette meg azzal, amikor Fiát elküldte erre a bolygóra, hogy mutassa be, milyen igazából az Isten. Bemutatkozott, hogy senkinek se legyen kétsége felőle, milyen az Isten és olyan közel jött, amennyire csak jöhetett. "Isten nem pusztító forgószélként, sem mindent elnyelő tűzként jött a Földre, hanem, mint bárki más: megszületett" (Philip Yancey).

Az evangéliumok őrzik igaz történetét, amit bárki megismerhet, hogy amikor Jézus megjelenik, felismerjük és meg tudjuk különböztetni attól, aki Krisztusnak vallja magát, de nem az.

Jézus ismer minket és szeretné, ha mi is egyre jobban megismernénk Őt.