Az Ige utáni éhség

Szerző: -


"Ímé, napok jőnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után."  Ámós. 8,11
  




Mikor jönnek ezek a napok?

 „Azoknak, akik nem méltányolták, nem tanulták és nem becsülték Isten Igéjét, amit szolgái szóltak, most okuk lesz a keserves siránkozásra. Láttam, hogy az Úr az ítéletben az idők befejeztével a földön keresztül megy; a félelmes csapások kitöltetnek. Akik megvetették Isten Szavát, akik könnyelműen tisztelték azt, azok "vándorolni fognak tengertől tengerig és északtól, fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg" (Ámos 8:12). Az Ige hallása utáni éhség van a földön. - Ms 1, 1857.

NINCS TÖBB IMA A GONOSZOKÉRT
   
Isten szolgái befejezték utolsó munkájukat. Elmondták utolsó imáikat, elhullatták utolsó keserű könnyeiket a lázadó egyházért és az istentelen népért. Elmondták utolsó, ünnepélyes figyelmeztetésüket. Ó! mily gyorsan odaadnák akkor a házakat, a földeket, a pénzt, amit fösvényen felhalmoztak, dédelgettek és szorosan markoltak, némi vigaszért azoktól, akik az igazságot tanították és nem éltek aszerint, az üdvösség útjának magyarázatáért, vagy papjaiktól reményteljes szavak, ima, vagy buzdítás hallásáért. De hiába, nekik éhezni és szomjazni kell; szomjúságuk sohasem lesz csillapítva, semmi vigasztalást nem kaphatnak. Esetüket  meghatározták és örökre rögzítették. Ez félelmes, rettenetes idő. - Ms 1, 1857.
  
  Abban az időben Isten ítélete kegyelem nélkül hull. Mily irigylésre méltó lesz a gonoszok számára azoknak a helyzete, akik "a fenséges rejtekében" maradnak - az olyan épület, amelyben az Úr mindenkit elrejt, aki szerette őt és engedelmeskedett parancsolatainak! Az igazak serege valóban irigylésre méltó oly időben azok számára, akik szenvednek bűneik miatt. De a kegyelem ajtaja be van zárva a gonoszok számára. Többé nem imádkoznak érettük a megpróbáltatás befejezése után. - 3BC 1150 (1901).

„Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel”    Gal. 6,10
Hely: 2600 Vác, Eötvös u., Magyarország

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk
További információk

Világosság a sötétségben

Szerző: -
Kép
Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. Zsolt 119:105 Amikor kisgyermek voltam, hétvégéken és szünidőben gyakran aludtunk a mamámnál. Egy kis faluban lakott, az egyik szélső utca utolsó házában. A közvilágítás gyengébb volt akkoriban. Ha sötétben mentünk a járdán, nagyon kellett figyelni, hogy hova lépünk. Ennek ellenére, amikor lefekvésre került a sor, mindig leengedték a redőnyöket is, koppanásig, úgy, hogy a lyukacsok se látsszanak. Bent a szobában koromsötét volt. Elég érdekes játék volt kitalálni, ha vécére kellett menni éjszaka. Amikor felébredtem a sötétben, azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán óvatosan letettem a lábam a földre, megkerestem a papucsomat, belebújtam, és a lábamat a földön csúsztatva, a kezemmel magam előtt tapogatózva próbáltam megkeresni az ajtót. Elindultam, egy ütés a combomon: hopp, ez az asztal sarka volt; menjünk tovább. A kezemmel beleütöttem valamibe: ez a fotel támlája. Aztán a fejem koppant: ez a szekrény. Amikor nagy sokára megtaláltam
További információk

A tökfőzelék és a szeretet

Szerző: -
Kép
  „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.”  János első levele 4. fejezet 11. vers Egy életkép, mely mélyen belém égett: Feleségem két életmentő műtét után ott fekszik a kórházi ágyon, alul-felül csövek lógnak ki belőle, melyektől beszélnie is fáj, csak pislogással és halk nyöszörgéssel kommunikál. Végtelennek tűnő két hét telik el így, míg kizárólag infúzión és nyaki szondán keresztül táplálják. Aztán, a következő meghatározó pillanatkép, ahogy kikerülnek a csövek és jön az első étkezés. A nővér és egy nem túl megnyerő kinézetű és állagú valamit hoz. Egy kis lágy tökfőzelék. Nincs étvágyam. - mondja ő. Mire én: - de muszáj! Fintorogva túr bele a tányérba, majd azt kérdi: Nem hoznál inkább egy kis joghurtot, vagy egy kis kalácsot? – Azt még nem szabad. Először ezt kell megenni. – Na jó, de csak egy kanállal. – óvatosan nyeli le, majd így szól: Ennyi elég. – Nem, nem az egészet meg kell enni! Ez mindannyiunk sorsa, akik itt szenvedünk az ön
További információk