szombat, október 22, 2011

Ebben a világban

„Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.”
Jn 16,33

Egy kis idei világstatisztika (http://www.worldometers.info/hu/). 2011-ben a mai napig…




· 45 526 200 ember halt meg és szinte minden másodpercben 2-vel nő ez a szám. Ebből 5 év alatti 6 120 000.

· Ebből 27-30 ezren haltak, halnak éhen naponta. 916 903 547 fő pedig alultáplált jelenleg is.

· Pedig 9 163 000 000 dollárt költöttünk idén egészségügyi kiadásokra és még nincs vége.

· 849 685 217 ember nem jut megfelelő ivóvízhez, de ezeknek a száma végre folyamatosan csökken.

· Mégis 1 449 800-an haltak meg a megfelelő ivóvíz hiánya miatt.

· És még lehetne folytatni.

Mennyi nyomorúság, pedig nem is beszéltünk a gazdasági nehézségekről, az ökológiáról és ezzel szoros összefüggésben a környezetvédelemről, vagy a háborúkról, természeti katasztrófákról.

Jézus szavai igazak. Ebben a világban az emberiségnek valóban nyomorúsága van, amit sokszor elszenved másoktól, máskor önmagának köszönhet. Csak az a kérdés, mit kezdünk ezzel az információval? Engedünk annak, hogy lebénítson, tehetetlenné tegyen? Mert teljesen túlnő rajtunk, egyszerű embereken. Megmagyarázva, hogy ezért nincs is mit tennünk. Csak úgy kezeljük a tényeket is, mint a filmekben látott fiktív víziókat és a híradó csak borzalom-látványosság marad? Vagy a félem önző vásárlásokra késztetve bespájzoltatja velünk még a jövőnket is?

Na, mihez kezdjünk mindezzel? Miért beszélt erről Jézus?

Hogy békességünk legyen… Milyen érdekes! Ő békességről beszél. Arról, hogy kezeljük ezeket a megoldhatatlan gondokat higgadtan. Az okot is megadja: Ő legyőzte a világot, és mindazt, amit az ellenséges, emberpusztító világ jelent a keresztény ember számára. Legyünk békességben, mert Az, Aki nem ebből a világból való volt, Akinek nem volt része annak bűneiben, ebbe a világba jött, és győzött, segítséget nyújtva az elhordozhatatlan terhekhez. Nem hívott fel pékeket ahhoz, hogy jól lakassa az ötezret, sem kórházakat és csodadoktorokat, hogy megmentse a hozzáforduló leprások tömegét. Csak tette azt, amire Ő emberként képes volt: kérte az Atyát és aszerint cselekedett. Ezért van reménységünk.