szerda, szeptember 07, 2011

A szelídek boldogsága

„Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.”
(Máté evangéliuma 5. fejezet 5. vers)


Sok embertől hallottam már azt, hogy; - Nem olvasom a Bibliát, mert az eleje, mármint az Ószövetséget túl véres, a vége, az Újszövetség pedig tele van elvont jelképekkel, paradox parabolákkal.

A boldogmondások is, a felületes olvasó számára ilyen látszólagos ellentmondást hordozó üres, megfoghatatlan frázisként konganak.

Boldogok a szelídek? De hiszen már gyermekkorunkban arra nevelnek; Ne hagyd magad! Állj ki magadért! Csapj az asztalra!

Örökségül bírják a földet a szelídek? Jézus korában a rómaiak erőszakkal elvették a földet, de ugyanez ment végbe később a gyarmatosítás idején és korunkban is. Bizony, a földet nem a szelídek öröklik.

De akkor mit akar Jézus ezekkel a szavakkal?

A szelídség, nem tutyimutyiságot takar, hanem azt az Istennek való élést és odaszánást, megelégedést és lelki békét, amit egyedül Tőle leshetünk el, ahogy mondja: „tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.” (Máté 11:29)

S ha látjuk a gazdagságért ácsingózókat és megkérdezzük őket boldogok-e, láthatjuk, mennyire igaza van Jézusnak, mikor azt mondja: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall?” (Máté 16:26)

Azt olvassuk; a szelídek nem jutalmul kapják a földet, hanem öröklik azt. Ebből is látszik, hogy a Jézusi szelídség nem emberi produktum, nem az, hogy összeszorítom a fogam és szelíd leszek, majd a végén jutalmul megkapom, hogy részem lehet az újjáteremtett földön.

Ahhoz, hogy valaki örökségül kaphasson valamit, az örökhagyónak meg kell halnia. Így a szelídek nem azért boldogok, mert egy megérdemelt fizetséget kaptak, hanem mert olyan kegyelmi ajándékhoz jutottak, mely Jézus nélkül sohase lehetett volna övék.

Jézus szelídsége pedig az a feltétel nélküli szeretet, mellyel ma téged is körbe akar venni.

Engedd hát, hogy még jobban megérintsen!