csütörtök, augusztus 04, 2011

A szabadulás híre

"Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik"

Ézsaiás próféta könyve 52:7

Már itt volt, hirdette, hogy Isten uralkodik újra. Jézus halála révén újra Isten ül a trónon, az angyalok minden kétséget örökre letéve tudják, hogy Isten a szeretet. Már csak az embernek kell elismernie, hogy Isten szeretet-uralmára van szüksége az egész világegyetemnek, főleg a mi bűnnel átitatott Földünknek.

A szabadulás utolsó és végleges híre az a kis felhő lesz, amelyen Jézus megjelenik, hogy örökre átvegye az uralmat ezen a bűnös bolygón is. A szabadulás végleges és tökéletes, minden kétkedést kizáró és valóságos lesz.

Az igazi szabadulásig marad a reménység, az apró csodák számbavétele, mert minden kis csoda emlékezetet arra a hatalmasra, amikor végleg Isten uralkodik majd.

Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.


Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?


Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?


Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?


Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.