szerda, január 26, 2011

Megtérés - gyermeki alázattal


„És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába. A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában. És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.”
(Máté evangéliuma 18. fejezet 3-5. vers)


Olyannak lenni, mint a kisgyermek. Volt idő, mikor egyes keresztények szó szerint értelmezték e sorokat. Abbahagyták a munkát, mellőzték az evőeszközök használatát, eldobták ruháikat és négykézláb csúsztak-másztak.

Márk és Lukács evangéliumának párhuzamos helyeit e szöveg mellé téve világossá válik Jézus szavainak valódi értelme.

„A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.” (Luk.18:17)

Ő nem azt kérte követőitől, hogy viselkedésük legyen gyerekes, hanem hogy olyan bizalommal, hittel és ragaszkodással kötődjenek Hozzá, mint gyermek szüleihez, mikor egy-egy idegen láttán anyja vagy apja lábához tapad…

Szünidei gyermektáborunkban, valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy a lelki akadálypályán én kapom azt a hálátlan feladatot, hogy eltérítsem a gyermekeket a helyes céltól. És minden évben elgondolkodom, milyen nagy felelősség e kicsikkel bánni, mert bizony hiába a figyelmeztetés előre, vannak köztük, akik mindent elhisznek.

Bizony mind így vagyunk, ahogy egyre-egyre megtapasztaljuk, hogy visszaélnek bizalmunkkal, mire felnövünk, azt vesszük észre; nem hiszünk már senkinek és nem bízunk senkiben. Mert már annyiszor megjártuk.

De „Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek… Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!” (Müller Péter)

De hogy lehet megőrizni ezt a gyermeki bizalmat, ezt a feltétlen ragaszkodást?

Jézus tanácsa: Alázd meg magad! Ne akarj főnők lenni! Ne gondold, hogy te jobban tudod, mint a másik! Ne légy társad lelkiismerete!

Hanem fogadj be engem és hallgass rám!