szombat, augusztus 14, 2010

Ráadásul

„De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.”
Máté 6,33

„Csiki-csuki terelő, Csuka koma, jer elő! Ami van, az nem elég, mást akar a feleség!” – szól a rímelt versike a kapzsiságról szóló mesében a szegény ember szájából. Mert minden jóból szeretnénk még sokkal többet.
Apósom mesélte egyszer, hogy a barátja a következőképpen beszélt a feleségéről: „Tudod Ferikém, az én asszonyom olyan, hogyha keresnék egy szekér pénzt, egy hét után azt kérdezné: Nem lehetne kettővel?”
Vajon mennyi az elég? Van határa az ember vágyainak? Olyan jó érzés kapni, célt érni, gazdagodni és nem szűkölködni. Minden jóból legalább három kell, mert annyi a „magyar igazság”, és azután jöhet a ráadás is. Sokszor telhetetlenül vágyunk mindarra, amit az élet nyújthat nekünk, de ez nem jó. Ez céltévesztés, mert nem érhetünk el mindent, amit szeretnénk, nem kaphatunk meg mindent, amire vágyunk. Nem is lenne hasznunkra. Könnyen úgy járhatunk, mint a mesebeli szegény ember, meg a felesége. Azon kapjuk magunkat telhetetlen igyekezetünkben, hogy ugyanolyan szegények vagyunk, mint voltunk. Mert az életben megszerzett dolgok nem gazdagítottak bennünket. Igen, vannak dolgok, célok, tapasztalatok, vágyak, amiknek az elérése és megszerzése nem hoz csupán pillanatnyi kielégülést és bensőnkben továbbra is ott marad a lassan elviselhetetlen üresség.
Van, ki előbb, van, aki később jön rá erre az alapvető igazságra, végül, remélhetőleg, mind rájövünk. Megváltónk meg akar óvni bennünket a hosszú, hiábavaló tévutaktól, ezért állítja célként elénk az ember számára leghasznosabbat: Isten országa, Isten igazsága. Ha ezt keressük, amikor ezt kutatjuk, közben megtaláljuk az annyira vágyott ráadást. Örömöt, békességet, nyugalmat, szeretetet, boldogságot.
Restás László

péntek, augusztus 13, 2010

Értelmes élet

"Gondosan ügyeljetek tehát arra, hogyan éltek: ne balgán, hanem bölcsen. Használjátok fel az időt, mert rossz napok járnak. Ne legyetek értetlenek, hanem értsétek meg az Úr akaratát. Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet, inkább teljetek el lélekkel. Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak. Adjatok hálát mindig mindenért Urunk, Jézus Krisztus nevében az Istennek, az Atyának."

Efézus 5:15-20.


A mai nap tízparancsolata:
1.) Élj tudatosan!
2.) Bölcsen használd fel és ne tékozold el bután életedet!
3.) Használd fel jól a rendelkezésedre álló időt!
4.) Figyelj, mi ma az Úr terve veled!
5.) Felejtsd el a bort, a feketekávét, a drogot – csak rosszra visz!
6.) Engedd Istennek, hogy betöltse életedet Szentlélekkel!
7.) Énekelj!
8.) Légy boldog! Ujjongj!
9.) Adj hálát mindenért!
10.) Mit tenne ma Jézus?

Mennyivel értelmesebb lenne életünk, ha csak ezt a 10 egyszerű szabályt komolyan vennénk!
Megpróbáljuk? Sok áldást hozzá

csütörtök, augusztus 12, 2010

Bátran kérjünk!

"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek."
Máté evangéliuma 7:7

Volt egy ember, aki a Nagy Könyvnek abban a kis könyvében lett megörökítve, amelyet a legkevesebben olvasnak. Családfa családfa hátán, kimondhatatlanabbnál kimondhatatlanabb nevek - nem fogják a sorsunkat megváltoztatni. Azonban van egy név, aki kitűnik a sorból, mert volt egy imádsága. Nem hálaadás, nem dicsőítés, nem zsoltár-hangvétel, semmi olyan, amiről azt mondanánk, hogy szent. Bár különleges, mert egyszerű és egy kicsit talán önző is, de Isten nem tagadta meg, amit kért.

Hősünk a Krónika első könyvében szerepel (4:9-10):
"Jabéc tekintélyesebb volt testvéreinél. Anyja nevezte el Jabécnak, mert ezt mondta: Bizony fájdalommal szültem őt! Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért."

Itt van egy férfi, aki arról kapta a nevét, hogy az anyja fájdalommal szülte őt. Borzasztó lehetett, ugyanis, minden gyermek fájdalommal születik. Mi lehetett az a fájdalom, amiről a gyermeket elnevezte az anyja? Elég rossz a kezdet.

Valószínűleg nem lehetett egy szerencsés ember ez a Jábéc. Ha szüksége volt arra, hogy Isten szélesítsen a határain, a lehetőségein, akkor egy ideig biztosan megtapasztalta a szegénységet valamilyen téren. Ha Istentől azt kérte, hogy ne érje fájdalom, akkor biztosan nem csak az édesanyja tudta, hogy mit jelent ez a kifejezés, hanem ő is.

A történet nem azzal fejeződik be, hogy az Úr megdorgálta őt azért, amiért ilyen önző módon mondta el az imáját, és nem gondolt másokra, hanem megadta, amit kért.

Az Úr szeretne minden olyan áldást nekünk adni, amit személy szerint nekünk készített el, de ezeket az ajándékokat igényelni kell. Egy módon lehet: Kérjetek és adatik...

szerda, augusztus 11, 2010

A fenséges Isten lehajol

„Mert így szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.”
(Ézsaiás könyve 57. fejezet 15. vers)
Egyszer egy ember egy útépítésekkel teli útszakaszon ment keresztül. Figyelmetlenségében, és mert talán nem is volt megfelelően elkerítve, beleesett az egyik gödörbe.

A gödör mély volt. Próbált kimászni, de sehogy sem sikerült. Hamar belátta segítségre lesz szüksége.

Arra jött egy realista ember lenézett és azt mondta; - Igen, ez egy árok és te ott vagy az alján, én itt fenn. - és elsétált.

Arra jött egy optimista ember lenézett és így szólt: - Ó semmi baj! Nézz felfelé! A felhők felett mindig süt a nap. Hidd el a te sorsod is jobbra fordul. - Majd ő is elment.

Arra ment egy pesszimista, maga elé dörögte: - Nagy bajban vagy, de tudod, az igazi probléma, hogyha itt elkezdenek dolgozni, csak rosszabb lesz.

Arra ment egy riporter. Felkiáltott: - Hú, ez egy nagyon jó cikk lesz. Fizetek neked ezért a különleges történetért: élet az árokban.

Arra ment egy tisztviselő, aki csak annyit kérdezett: - Van engedélyed, hogy itt lakj ebben az árokban? Majd kivizsgáljuk.

Jött az adóhivatalnok és kérdőre vonta: - Úgy találtuk, te nem fizettél adót az árokért ezért büntetést szabunk ki.

Arra ment egy pszichológus, aki megértően nézte és megkérdezte: - Akarsz a problémádról beszélni? Meghallgatlak.

Arra ment egy keresztény, aki így szólt: - Ha egy kicsit nagyobb hited lenne, ki tudnál mászni ebből a gödörből, de így…

Arra ment egy lelkész, aki megjegyezte: - Három dolog jut eszembe ezzel az árokkal kapcsolatban az egyik Máté evangéliumában a …

Végül arra jött Jézus és azt mondta:
Add a kezed!

kedd, augusztus 10, 2010

Ima szüleimért

„Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.” Zsoltárok 27,10

A családommal szüleimnél töltöttük a szabadságunk egy részét. Több mint 500 kilométerre laktunk tőlük. Édesapám már gyenge volt, nehezen vette a levegőt, hamar kifulladt, de arra gondoltunk, hogy ez az öregséggel jár. Szerdán elindultunk haza, csütörtökön bevitte őt a mentő a kórházba. Pénteken édesanyám telefonált, hogy nagy baj van, az orvos szerint súlyos édesapám állapota. Szombaton mentem vissza meglátogatni a kórházba és vasárnap reggel kaptam a telefont, hogy édesapám meghalt, elhagyott.

Ő elaludt egy rövid időre, de amikor Jézus Krisztus dicsőségesen megjelenik az ég felhőjében, akkor tudom, hogy ő is feltámad és újra találkozhatunk.

Fájdalmas ez az elszakadás, elhagyás is, de még fájdalmasabb az amiről a zsoltáríró ír. Az atyai, anyai szeretet a legnagyobb ezen a földön, és mégis előfordul, hogy édesanyák szándékosan dobják el maguktól a gyermeküket. Gyakran megtörténik ez a gyermek megszületése előtt, és utána is előfordul.

A Biblia szinte elképzelhetetlennek tartja, hogy egy anya elhagyja gyermekét.
„Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem”. Ésiás 49,15

Ilyen Istenünk van nekünk! Ha az édesanya el is feledkezne gyermekéről, ha egy szülő el is dobná gyermekét Ő mindvégig mellettünk áll.

Ha ma reggel szomorú vagy, mert itt hagytak szüleid, ha fáj a szíved, mert nem olyan a kapcsolatod velük, mint amilyennek lennie kellene, kérlek először is mondj egy imát értük, és ne feledd a mennyei Atyád soha nem hagy el. Ő ma is melletted van, figyel rád, őrzi lépteidet.

Csendesedj el és mondd el ma reggel:„ Uram én megtapasztaltam szeretetedet jóságodat az életemben. Ennyi jót senkitől nem kaptam mint Tőled. Hálát adok Neked a szüleimért, mert életet adtak nekem , kérlek segítsd meg őket. Köszönöm az ígéreteid sokaságát és azt amit ma adtál, hogy soha nem feledkezel el rólam és örökké velem leszel. Ámen”

hétfő, augusztus 09, 2010

A hit és Isten Igéje

“A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.”
Rómaiakhoz írt levél 10:17

Sokszor nehezen dönt a mai ember, mi számára a fontosabb: a látható vagy a láthatatlan. A legtöbb reklámot a látható és megfogható dolgok kapják. Mégis, ahhoz hogy eladják őket csupa láthatatlan dologhoz kapcsolják őket: bizalomhoz, szerelemhez, reményhez. A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogy a legfontosabb dolgok az életben a láthatatlanok.

A hit is önmagában megfoghatatlan: igazából semmit sem ér. “Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.” (Jakab 2:26) Mégis, a legfontosabb összetevője az emberi életnek. Fontosabb még annál a valóságnál is, ami körülvesz bennünket. Mert bármennyire is megterhelő, gondokkal vagy félelmekkel terhes legyen is: a hit látja a lényeget, “mert hitben járunk, nem látásban”. Látja a gonoszság által elrontott világon túl Istent. Ahhoz pedig, hogy ezt megtegye, szüksége van egy ablakra Isten világába: Krisztus szavára! Minél többet nézelődünk ezen keresztül, annál jobban erősödik a hitünk. Minél kevesebbet tekintünk ki rajta, annál távolabbinak tűnik Isten országa. Olvassuk hát naponta a Bibliánk!

Gárdonyi Géza: Írás a Bibliába

Ez a könyv a könyvek könyve, 

Szegény ember drágagyöngye. 

Égi harmat lankadtaknak, 

Világosság földi vaknak. 

Bölcsességnek arany útja: 

Boldog, aki rátalál! 

Szomjas lelkek forrás-kútja, 

Hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény, 

Királyon lánc, rabon napfény, 

Tévelygőnek hívó harang, 

Roskadónak testvéri hang. 

Elhagyottnak galambbúgás, 

Viharvertnek ereszet, 

Haldoklónak angyalsúgás: 

„Ne félj: fogd a kezemet”

Gyermeknek is: „Mily szép rege”, 

Bölcsnek: „Rejtelmek tengere!” 

Fal, – s túl rajta élő hangok, 

Köd, s benn zengő hárfák, lantok. 

Templomok közt legszebb templom: 

Csak megnyitom s benn vagyok. 

Ablakán a Paradicsom 
Rózsáira láthatok.

Minden fakul, minden romlik, 

Márványvár is összeomlik. 

Bíborleplek ronggyá málnak, 

Dicsőségek füstbe szállnak. 

Csak ez a könyv nem tér porba, 

Mintha volna élő lelke!… 

Ez a könyv a Mózes bokra: 

Isten szíve dobog benne.

vasárnap, augusztus 08, 2010

Nem testvér ellen...

"Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság ellen, amelyek mennyei magasságban vannak."
Pál levele az efézusiakhoz 6:12

Ahogy felnősz, veled együtt változik körülötted a világ. Változik a baráti köröd, az ismerőseid köre, más embereket mondasz munkatársaknak, szomszédoknak, csapattársaknak. Nem tudod mindenkivel tartani a kapcsolatot, akivel valaha is összehozott az élet. Fájdalmas, ahogy fokozatosan megszakad a barátságok, és ezt a fájdalmat nem veszi el az, hogy közben újabb emberekkel ismerkedsz meg. Fáj, hogy akikkel régen összetartoztál, szinte észrevétlenül a feledés homálya burkolja be őket. Lehet, hogy a különböző közösségi oldalakon az ismerőseidként hozzád tartoznak, de már csak a "valahonnan ismerem" kategóriában gyarapítják a népességet. A kérdés az, hogyan váltál el ezekről az emberektől? Haragban vagy teljes békességben?

Nem test és vér, nem testvér ellen van a harcunk, hanem az ellen, aki ezt az egész háborút elindította. Egymás iránt egyetlen kötelességünk van, ami mindent magában foglal: "szeresd felabarátodat, mint magadat".

Indulj ezzel a mottóval az előtted álló hétre! Keresd az alkalmat, hogyan tudnál segítségére lenni embertársaidon, és szeress! Szeresd őket, akkor is, ha nagyon nehéz. Szeresd őket akkor is, ha nem érdemlik meg. Szeresd őket akkor is, úgy látod, semmi értelme, és ne feledd, a harc nem ellenük van!