szerda, október 13, 2010



A vidámság gyógyszere

„A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.”
(Példabeszédek könyve 15. fejezet 13. vers)




A mostani válságos időszakban valószínűleg sokak idegenkedve olvassák eme Bibliaverset, mivel jelenlegi élethelyzetükben a legcsekélyebb mértékben sincs okuk és kedvük örülni, nevetni.

S valóban, Salamon ebben a példabeszédben nem azt mondja, hogy a könnyek a hitetlenség jelei, sőt a legnagyobb tapintatlanság lenne, ha például valaki a szerencsétlenül járt kolontári és devecseri családok elé állva bohóckodna.

Nem a bohóckodás, vagy könnyelmű tréfálkozás a szív bánatára a valódi gyógyír, hanem az a vidámság, amit Pál az „Úrban való örömnek” nevez (Fil.4:4). Így a vidám elme, nem az érzelmek túlcsordulásának, hanem a bennünk lévő hit és az abból fakadó gondolkodásmódunk jelzője.

Fanny Crosby neve sokunk számára ismeretes, hiszen az általa szerzett dicséreteket szinte az összes keresztény felekezetben éneklik. Csakhogy kevesen tudják, hogy csecsemőkora óta vak volt, mivel egy orvos rossz gyógyszert alkalmazott. Édesanyja szomorú volt, hogy gyermeke egész életében a sötétség világának foglya lesz.

Fanny azonban rendelkezett a benső örömmel, a vidám elmével rendelkezett. Gyakran mondta; - Ne sajnálkozzatok rajtam, én vagyok a legboldogabb a világon.

Egy vak metodista lelkészhez ment feleségül. S bár gyermekük csecsemőkorban meghalt, ő nem panaszkodott. Minden fájdalmát és örömét énekekbe és versekbe öntötte.

Soha nem kívánt látni, mert leghőbb vágya az volt, hogy az Üdvözítőt pillanthassa meg először. És énekei mind arról tanúskodnak, hogy Jézustól senki és semmi nem szakíthatja el. Ez a legnagyobb öröm.

Ezért éneklem ma reggel én is:

Tudom és érzem Jézus enyém, boldogság béke árad felém…
(Hitünk Énekei 187)