"A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt."
Példabeszédek 15:1
Egy osztrák faluba egy hívő család költözött. A falubeliek nem szerették a "jöttmenteket", pláne azokat, akik még nem is olyanok voltak, mint ők, ezért igyekeztek kirekeszteni őket mindenhonnan.
A hívő családfő nem járt kocsmába, nem káromkodott, de igyekezett mindenkinek segíteni, akinek arra szüksége volt. A felesége soha nem pletykálkodott, de ő is igyekezett mindenkinek a javára élni.
Egy nap a falu polgármestere - megelégelve, hogy az új család a kirekesztés ellenére sem akarja elhagyni a falut - összetoborozta az embereit, hogy hatásosabb módszerrel érjék el a céljukat.
Másnap korán reggel mindenféle szerszámmal megjelentek a "betolakodó" család házánál és elkezdték bontani a tetőt.
A családfő a lehulló cserepek és deszkák hangjára felébredt. Ránézett a feleségére és így szólt:
- Drágám, úgy hallom, vendégeink érkeztek. Ma reggel sokan fogunk enni abból a csodálatos reggeliből, amit készítesz nekünk.
Majd a férj felöltözött és kiment a ház elé. Így szólt:
- Jó reggelt, emberek! Látom nagy munkában vannak! Önök nagyon szorgalmasan dolgoznak már régóta, bizonyára nagyon korán is keltek! A feleségem éppen reggelit készít. Mivel szeretjük a vendégeket és Önöket még eddig nem volt alkalmunk vendégül látni, ezért tiszteljék meg a házunkat és fogyasszák el velünk együtt a reggelit! Aki dolgozik, annak ennie kell!
Mivel senki sem mozdult, a férfi megismételte a hívást, szélesre tárva a bejárati ajtót.
- Jöjjenek, jöjjenek!
Lassan egymás után ledobták a szerszámaikat és lehajtott fejjel bementek a házba. Mindannyian leültek az asztalhoz, mikor a családfő ismét megszólalt:
- Tudják, a mi házunkban az a szokás, hogy étkezés előtt egy rövid imát mondunk. Csatlakozzanak hozzánk!
A férfi így imádkozott:
- Istenünk, köszönjük, hogy ezek az emberek végre megtisztelték a házunkat és vendégül láthatjuk őket! Köszönjük az ételt, amit kirendeltél nekünk! Ámen
Mikor a családfő elkezdett enni, látva a többiek, hogy az étel nem mérgezett, szó nélkül megették mind az ételt. Amikor befejezték a polgármester így szólt:
- Emberek, mi most valami nagyon rossz dolgot tettünk, de úgy látom már ráférne erre a házra egy tetőcsere, így felajánlok az új tetőre 2000 shillinget.
Kifelé menet mindenki letette az adományát az asztalra.
Már estére új teteje volt a háznak...
