csütörtök, július 08, 2010

Hűségesen

"Tartsátok meg hűségesen Isteneteknek, az ÚRnak a parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit, amelyeket megparancsolt.!"
(Mózes ötödik könyve 6:17)

A letört ágak üzenete

Virágos ágakat találtam az úton.
Hogy kerültek oda, azt már magam sem tudom,
De fölvettem őket, szánalommal telten,
És beszélni kezdtek, vagy csak képzeltem:

„Szomorú sorsunkat elbeszéljük néked.
Hangtalan szavunkat – hisszük – te megérted.
Ne legyen hiába korai végzetünk,
Mondd el másoknak is a mi üzenetünk!

Egy szép gyümölcsfának az ágai voltunk.
Belőle nőttünk ki, vele összeforrtunk,
S mikor jött a tavasz, minden újraéledt,
Belénk is átömölt belőle az élet.

Rügyet bontottunk, majd kinyílt a virágunk,
Gyümölcsöt teremni: ez volt a mi vágyunk.
Teremtünk volna is, ha nem jön ránk a vész,
De életünk fájáról letört egy durva kéz.

Nem állhattunk ellent, vele kellett mennünk.
Szívta illatunkat, gyönyörködött bennünk.
Majd megunt, s eldobott, könyörtelen, zordul,
És ott hevertünk, míg te felvettél a porból.

Mielőtt beállna korai halálunk,
Benned, részvétteljes barátra találtunk.
Te hozzánk hajoltál, könyörülő szívvel,
Haldokló virágok üzenetét vidd el!

A hívő ifjúsághoz intézzük végszavunk,
Hisz tiveletek mi testvérek vagyunk.
Krisztus a törzs, melynek ti vagytok ágai,
És rajtatok nyílnak a remény virágai.

Zálogai vagytok egy jobb jövendőnek.
Boldogabb idők a földre csak úgy jönnek,
Ha mind több ifjú szív az Úr Jézusé lesz,
Betölti való erő, élet.

Kérve kérünk, intünk, vigyázzatok nagyon,
Hogy lelketek Krisztustól el ne szakadjon!
Ez a bűnös világ akármit is ígér,
El ne hagyjátok Őt sohase’ semmiért!

Ellenetek törhet a sátán dühe bár,
De kérjétek Jézust, így nem érhet mégse kár.
Megtart Ő titeket, nevel, mint ágait,
És tetté váltja a nemes vágyak virágait.”

Elhallgatok csendben, úgy megilletődtem,
Temető állt az út mentén előttem.
Betértem oda, a gyermeksoron jártam,
Egy jeltelen, kicsiny dombocskát találtam.

Rajta száraz csokor, a múlt évről maradt,
Letört virágbimbó hervad a hant alatt.
Az ágakat csendben a halomra tettem,
Ennél méltóbb helyet nékik nem lelhettem.

De üzenetüket elhoztam tinéktek,
Kedves testvéreim, kik Krisztusban éltek.
Fogadjátok meg azt ti is együtt velem,
El nem hagyjuk Őt sohase’ hűtelen.