kedd, június 29, 2010

Életed része-e hited?


„Az apostolok így szóltak az Úrhoz: „Növeld a hitünket!”
Lukács evangéliuma 17. fejezet 5. verse


Három évig tanultam görögül és ez alatt megtanultam, hogy mit nem tudok. Ha olyan igével találkozom ami nem egyértelmű a számomra, akkor a pontos fordításáról megkérdezem „nyelvtudós” barátaimat.

Lukács evangéliumában is, ahogyan olvasgattam az ötödik fejezetet valami feltűnt. A keresztény erényekről beszélget Jézus a tanítványaival és ekkor jön az ő kérésük: „Növeld a mi hitünket”. Kicsiny hitük volt a tanítványoknak? Mi a hit? Miről is van itt szó?

Az én „nyelveken szólás ajándékával” megáldott barátaim azt mondták, hogy itt az eredeti görög nyelvben azt kérik a tanítványok, hogy „adj nekünk még hitet is”. Nincs szó „növekedésről, gyarapításról”.

Így már érthetőbb az egész párbeszéd ami Jézus és a tanítványai között zajlott. Ha valaki új életben van, annak az életének a része a hit. A hit az nem mennyiségi kérdés. Itt nem arról van szó, hogy van egy kis hitem és még többre van szükségem, hanem arról, hogy akik az új életben járnak azok előtt nincs akadály. Isten az Ő akaratát végrehajtja az ő életükön keresztül.

Mondjuk el ma reggel:
„Uram add, hogy a szívemben ott legyen az a mustármagnyi hit, és hogy életem részévé váljon. Én nem akarok nélküled élni, barátod szeretnék lenni. Vezess ma is közelebb Magadhoz, hogy megtapasztaljam a Te szeretetedet, jóságodat, hosszútűrésedet. Köszönöm, hogy gyermekeddé fogattál és olyan sok jóval megajándékoztál. Ámen