szombat, március 27, 2010

Tegyem, ne tegyem?

"De az ÚR ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az ÚR?! Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!"
2Mózes 4:11-12 Újfordítás

- Akarom, vagy nem? A kérdésre a választ a legbelsőbb motívációm adja meg. A bűvös „miért” kérdésre jó választ kell adni. „Mert az Úr mondta.” – ez elég jó. Hiszen már az anyatejjel szívtam magamba mindent, amit tudnom kellett Róla. Nomeg a legfontosabbat: Ő megszabadít minket!
De általam? Az én segítségemmel? Na ez az, ami nemfog menni. Próbáltam. Tudom. A legjobb esélyt szúrtam el. Az udvar egyik legfontosabb embere voltam. Elérhettem volna, hogy... Akkor helyzetben voltam. Talán sikerült volna, ha... Csak hát az indulataim. Egyszerűen nem voltam képes elnézni, hogy bántja azt a nyomorultat, aki vér a véremből. Nem tűrhettem! A kezem akkor is előbb beszélt, mint a szám. Nehezen kérek, nehezen beszélek, inkább ne én! Vannak megváltoztathatatlan dolgok.
- Tedd félre minden kifogásodat, minden bánatod, minden kishitűséged. Meg kellett tanulnod az alázatot is. Mert mindent csak velem, csak általam tehetsz. Én alakítottalak ilyenné, ahogy mindenkit, aki szeret és szolgál. Formálásod elengedhetetlen volt, a te érdeked és közös ügyünké. Indulj hát! Veled leszek. A te száddal, a te kezeddel. De közben figyelj, tanulj tovább!

Restás László