kedd, március 16, 2010

A BÖLCSESSÉG KEZDETE

A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, minden vagyonodon vegyél okosságot! (SZIT)
Példabeszédek könyve 4:7

Amikor először elolvastam nem értettem ezt az igét. Az a gondolat motoszkált bennem, ami több helyen olvasható a Bibliában, hogy „A bölcsesség kezdete, az Úrnak félelme”.
Ez még érthető is, főleg ha tudjuk, hogy mit jelent félni az Urat!

Egyszer az egyik ismerősöm eljött a gyülekezetünkbe, és a szószék fölé Jelenések könyvének 14 fejezet hetedik verséből ez a három szó volt kiírva: „Féljétek az Istent”. Amikor vége lett az istentiszteletnek az ismerősöm megkérdezte: Miért éppen ezt az igét írtátok ki? A félelem nem egy jó dolog, Isten biztosan nem azt akarja, hogy féljünk tőle.

Beszélgettünk arról, hogy az istenfélelem az nem azt jelenti, hogy rettegek, remegek Istentől, mert bármelyik pillanatban megverhet. Isten nem ilyen, Ő szerető Isten! Félni tőle azt jelenti, hogy észreveszem az Ő nagyságát, hatalmát, és közben látom az én kicsinységemet, esendő voltomat.

„A bölcsesség kezdete, az Úrnak félelme” – tehát a bölcsesség ott kezdődik, amikor felismerem a valódi állapotomat és meglátom, megtapasztalom Isten hatalmát.

A ma reggeli igénket ezzel a háttérrel tudtam megérteni, és akkor, amikor elolvastam az előző verseket. Egy atya saját példáján keresztül tanítja a fiát, a tanulás fontosságáról.
Az a szó, – amelyik itt és a Példabeszédben „tanítás”-sal van fordítva, az eredetiben ugyanaz a szó, mint a törvény. A szógyök jelentése: útbaigazít, tanít.
A törvény nem más, mint útmutatás arra, hogyan maradhat meg valaki az Úrral való szövetségben. Ennek szigorú megtartása mindenki érdeke, hiszen csak így számíthatunk az áldásra.
Mindennél fontosabb az életben, hogy megismerjük Istent, az Ő törvényét tanuljuk.

Így induljunk neki a mai napunknak is, és ne feledjük a bölcsesség: eszköz az élet helyes éléséhez, képesség arra, hogy a jót válasszam.