Január: „Uram! Te adsz nékünk békességet…” Ézs 26,12
Békesség, bölcsesség és hit
„Ha valaki közületek bölcsességben szenved hiányt, kérje Istentől, aki szívesen ad mindenkinek, anélkül, hogy a szemére vetné, s meg is kapja, csak hittel kérje, egy csöppet sem kételkedve. Mert aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket felkorbácsol és ide-oda vet a szél.”
Újév van, és ilyenkor mindig azt kívánjuk egymásnak, hogy békességgel teli legyen. A világunk azonban annyira bonyolult, oly kiismerhetetlen, mint a benne rejlő problémák összessége. Mennyi bölcsességre van szüksége ahhoz az embernek, hogy minden szálát kibogozza, megértse? Globális felmelegedés, az egész földkerekséget érintő gazdasági válság, fegyveres konfliktusok, a szegénység milliárdokat sújtó gondja, az energiaforrások elfogyásának problémaköre, az egészség megőrzésének egyre súlyosbodó kérdései, és az a nagy káosz, ami az emberi fejekben van a neveléssel, a lelki természetű betegségek számának növekedésével – és még sorolhatnánk, hogy mivel – kapcsolatban. Az ember két helyre fektet be nagy energiát, ahol nagy az érdeke és/vagy ahol nagy a szüksége. Mi bölcsességben szenvedünk hiányt, és épp ezért bölcsességért kiáltunk és keressük a bölcsességet mindenhol. Sokszor az egész életünket odaszentelve a tudományos kutatás oltárára, hogy nagy áttöréseket érhessünk el. Mennyi minden sikerült már? Mennyi mindent megismertünk, megértettünk és sokkal, de sokkal okosabbak lettünk, de mire mentünk vele? Az emberi önzés, az érdek által motivált, változó világ rettenetes akadályait, problémahalmait mégse tudtuk megoldani. Úgy látszik, hiába minden. Mégsem lettünk elég bölcsek. Még akkor sem, ha a mai tudományunk meghaladja minden elődünkét. Mit tegyünk hát?
Tanuljunk alázatot! Tanuljunk meg kérni, hittel! Felejtsük el, hogy a tudomány minden eszközét segítségül hívtuk az Isten elleni lázadásunkhoz! Értsük meg, hogy a hit nem a tudomány ellentéte, és a tudomány művelése gazdagítja a hitet, a hit pedig gazdagítja a tudományt. Rajtunk múlik békességünk. Tehetünk érte mindannyian. Isten nyitott a kérdésekre, szeretne válaszolni, szeretne segíteni.
Restás László
Békesség, bölcsesség és hit
„Ha valaki közületek bölcsességben szenved hiányt, kérje Istentől, aki szívesen ad mindenkinek, anélkül, hogy a szemére vetné, s meg is kapja, csak hittel kérje, egy csöppet sem kételkedve. Mert aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket felkorbácsol és ide-oda vet a szél.”
Jakab 1.5-6
Újév van, és ilyenkor mindig azt kívánjuk egymásnak, hogy békességgel teli legyen. A világunk azonban annyira bonyolult, oly kiismerhetetlen, mint a benne rejlő problémák összessége. Mennyi bölcsességre van szüksége ahhoz az embernek, hogy minden szálát kibogozza, megértse? Globális felmelegedés, az egész földkerekséget érintő gazdasági válság, fegyveres konfliktusok, a szegénység milliárdokat sújtó gondja, az energiaforrások elfogyásának problémaköre, az egészség megőrzésének egyre súlyosbodó kérdései, és az a nagy káosz, ami az emberi fejekben van a neveléssel, a lelki természetű betegségek számának növekedésével – és még sorolhatnánk, hogy mivel – kapcsolatban. Az ember két helyre fektet be nagy energiát, ahol nagy az érdeke és/vagy ahol nagy a szüksége. Mi bölcsességben szenvedünk hiányt, és épp ezért bölcsességért kiáltunk és keressük a bölcsességet mindenhol. Sokszor az egész életünket odaszentelve a tudományos kutatás oltárára, hogy nagy áttöréseket érhessünk el. Mennyi minden sikerült már? Mennyi mindent megismertünk, megértettünk és sokkal, de sokkal okosabbak lettünk, de mire mentünk vele? Az emberi önzés, az érdek által motivált, változó világ rettenetes akadályait, problémahalmait mégse tudtuk megoldani. Úgy látszik, hiába minden. Mégsem lettünk elég bölcsek. Még akkor sem, ha a mai tudományunk meghaladja minden elődünkét. Mit tegyünk hát?
Tanuljunk alázatot! Tanuljunk meg kérni, hittel! Felejtsük el, hogy a tudomány minden eszközét segítségül hívtuk az Isten elleni lázadásunkhoz! Értsük meg, hogy a hit nem a tudomány ellentéte, és a tudomány művelése gazdagítja a hitet, a hit pedig gazdagítja a tudományt. Rajtunk múlik békességünk. Tehetünk érte mindannyian. Isten nyitott a kérdésekre, szeretne válaszolni, szeretne segíteni.
Restás László
