csütörtök, január 28, 2010

Az Úr védelme biztos

"Bizakodva mondjuk: Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?"
Zsidókhoz írt levél 13:6

Ha az egész világ ellened van, de Isten melletted áll, akkor a többség oldalán állsz. Akkor miért látszik a valóság kemény fala mindig az én oldalamról?

Ha a dolgok statisztikai állását nézzük, akkor az emberek igen sokat árthatnak. Mindent elvehetnek. Jób tudta, mit jelent ez. Dúsgazdag léte ellenére nem volt hiánya a megpróbáltatásokban. A Sátán kezébe került ez az istenfélő ember - és ő szeret dolgozni. Kitett magáért. Történt természetfeletti csoda - tűz hullott az égből és megemésztette a juhokat -, de voltak ott emberi beavatkozások is - a káldeusok és a sébaiak pusztító munkája. Még amikor egyértelmű sátáni csapás dúl az ember életében, akkor sem csak úgy a levegőből jön a vész, hanem emberektől.

Az emberek okozta romlások olyan sokfélék, ahány ember él a földön. Lehet egyén, lehet csoport a vész szerzője. Lehet idegen, vagy ismerős, öreg vagy fiatal, vallásos vagy világi, szép vagy csúnya, művelt vagy műveletlen. Kettő dolog azonban biztos: a csapásnak senki sem örül, és senki sem kerüli azt el.

A nem várt csapás a legrosszabb. De nem jobb az sem, ha számítunk rá. A legjobb az, ha nincs. Van egy hatalmas jó hír ebben a mondatban, mégpedig, hogy az örök élet szempontjából ember nem árthat nekünk. Azaz mindössze egy ember van csupán az egész Univerzumban, aki árthat nekünk. Kitaláltad? Bizony: én magam. Rajtam kívül egy ember sem árthat nekem, ha Istennel tartok és Isten velem van. Mindent elvehetnek, de nem árthatnak. Akkor pedig csak a késleltetést kell kivárni. Most nem a legjobb (vagy éppen borzasztóan rossz), de a végén már nem foglalkozunk ezzel. Akkor csak az számít, hogy akik Istenben bíztak, azoknak minden a javukra volt.