kedd, november 17, 2009

Várj!

”Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak.”

(Zsoltárok 5,4)


Tegnap valaki jelentős összeggel megkárosította a családomat, ezért különösen sokat mondó számomra Isten mai üzenete. Ritkán fordul elő velem, hogy nem tudok aludni, most ez történt. Kavarogtak a fejemben a gondolatok, a gyomrom görcsben volt, nem jött a szememre álom. Leginkább azért, mert a bizalmammal gátlástalanul visszaéltek. Bibliát olvastam, imádkoztam, ezek a fegyvereim ilyenkor. Aztán szép lassan megnyugodtam Istennél.

A mai reggeli dicséret Dávid tollából való. Az egész ötödik Zsoltár mindössze 13 versszakos, és valójában nem szól másról, mint Dávid elkeseredett gyűlöletéről, utálatáról (6.,7. vers), amely érzésekkel magát Istent ruházza fel.

Természetesen a Biblia tanításával ellentétes az, amit eben a Zsoltárban olvasunk az Úrról, Aki a bűnöst szereti, a bűnt viszont valóban gyűlöli. Mégis itt van ebben a szent könyvben Dávid kiborulása. Számomra ettől emberi és hozzánk szóló könyv a Biblia. Nem egy elvont, fennkölt, hőseposzokat tartalmazó írást tarthatunk kezünkben reggelenként, hanem a valóság megírását, nagyon is a valóságét.

Egy királyfi, akiről egyébként sok tanulságos történetet olvashatunk Sámuel könyveiben, most nyomozásra és bosszúállásra sarkallja az Urat („derítsd ki vétküket, bukjanak bele fondorlataikba! Taszítsd el őket sok vétkük miatt” 11. v.).
Ha nem is mondjuk ki, még kevésbé írjuk le, azért biztosan gondoltunk már egyszer életünkben hasonlókat.

Ami megkülönbözteti Dávid „átkozódását” egy klasszikus piaci adok- kapoktól az az, hogy „vár” Istenre. Reggel elmondja Istennek, amit gondol, érez, amit szeretne, hogy megtörténjen, de mindezt szigorúan Isten jelenlétében teszi. És leteszi a nyomasztó terhét…
Érdemes lenne elgondolkodnunk rajta, hogy szabad-e azt a hamis képzetet kelteni emberekben (főként keresztény körökben), hogy Isten csak azokat szereti, aki kizárólag jó dolgokra tudnak gondolni, és rossz érzéseik sincsenek.

Gyakoroljuk az őszinteséget Istennel szemben is és várjunk szabadítására!