kedd, november 10, 2009

Egyre jobban

„Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!”
János evangéliuma 13:9

Sokszor a nagyon jól ismert Igéken olyan könnyen átugrunk, és így nagyon értékes üzenetet veszítünk el.
Ma reggel Jézus és Péter az utolsó vacsorán elhangzott beszélgetésből olvashatunk egy részletet.

Jézus és a tanítványok későn érkeztek meg a felházba, a szolgák már elmentek. A kor szokása szerint ezeknek a szolgáknak az egyik feladata volt, hogy megmossák a vendégek poros úton bepiszkolódott lábát. Senki nem akarta ezt megtenni, így kezdtek el vacsorázni. Lefeküdtek az asztal köré, vacsoráztak, és Jézus a vacsorát megszakítva elkezdte mosni a tanítványok lábát. Amikor Péterhez ért, akkor hangzott el a fenti beszélgetés.

Mit mond nekünk ez a mondat ma reggel?
„Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!”

Vajon csak arról szól, hogy aki már egyszer megkeresztelkedett, annak nincs szüksége újból és újból megkeresztelkednie, ha bűnt követ el, hanem elég az Úrvacsorában részesülni?

Megkérdeztem az egyik ismerősömet, hogy Ő először mire gondolt amikor elolvasta ezt az Igét, és a következőket mondta:
„Először az jutott eszembe, hogy néha szabadkozunk az Istennel való közösség ellen, majd amikor rájövünk, hogy milyen jó vele, akkor meg egyfolytában csak vele akarunk lenni.”

Aki erre gondol, annak vannak tapasztalatai Istennel.

Megtapasztaltad már, hogy milyen jó az Ő közelsége? Vágysz erre a kapcsolatra? Ő ma is keres Téged! Ha egyre közelebb kerülsz Hozzá, annál jobban keresed ezeket az alkalmakat.

Találkozz Vele ma is!