szerda, október 21, 2009

Egy jó szó hatása

„A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.”
(példabeszédek könyve 12. fejezet 24. vers)

Most, hogy az ÉS Napokat szervezzük, tapasztaljuk, hogy nem elég a szóbeli megegyezés, csak a leírt dolgoknak van ereje (néha annak se…) De hát ki ne ismerné a közmondást: a szó elszáll, az írás marad.

Mennyire másként volt ez a bibliai időkben, mikor még nem volt olyan könnyű hozzájutni az íróeszközökhöz, illetve csak kevesen tudtak írni, olvasni.

Ha belegondolunk Isten is csak a kivonulás után íratott le dolgokat a szolgáival. Ábrahámtól Mózesig, sőt később is az ’így szól az Úr’ elég volt ahhoz, hogy emberek másként döntsenek és cselekedjenek.

Egy alkalommal egy tekintélyes római katona ment a Mesterhez. Beteg szolgája miatt aggódva. Mindent megpróbált, orvosokat kereshetett fel, aztán a papokat is, már az egész város tudta, milyen problémája van, de sehol nem volt segítség.

Mikor fáradtan eljutott Jézushoz, csak annyit mondott: „Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.” (Máté 8:8)

Hányszor vagyunk mi is hasonló helyzetben, csüggedten, fáradtan. Ilyenkor nem nagy dolgok után vágyunk, csupán egy jó szó, egy kis biztatás elég lenne, de…

Annyira felgyorsult minden, hogy nemhogy a jó szóra, sokszor semmilyen szóra nem jut időnk. Senki sem számolja, mennyi ember mellett halad el nap, mint nap szótlanul.

Írásban is csak a lényeget, röviden (sms) kommunikáljuk. A dicséret és bátorítás felesleges töltelékszavakká váltak, melyekre nincs idő.

A szomorú az, hogy hiába tudjuk, hogy ez nem jól van így. Szeretteinkkel, sőt talán még Istennel szemben is fukarkodunk a jó szót illetően. De a panaszra mindig jut kellő idő.

Pedig „Ha a látható és láthatatlan világot elválasztó lepel fellebbenhetne, és az ember láthatná, amint egy angyal feljegyez minden szót és tettet, amely az ítéletkor ismét előkerül, naponta mennyi szó maradna kimondatlanul és mennyi cselekedet elvégezetlenül!” (E.G.White: Nagy küzdelem)

Higgyük el végre; a szó nem száll el, megmarad! Nemcsak a mennyei feljegyzés miatt, hanem mert a szavaknak ereje, hatása van. Akár építő, akár romboló.

Határozd el magadban, hogy ma odafigyelsz arra, hogy mindenkihez lesz legalább egy jó szavad, és meglátod megváltozik körötted a világ.