péntek, október 16, 2009

Állandó készenlét

„Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-e vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel? Hogyha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. Amiket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!”
Márk 13:35-37.

Mit jelent vigyázni, készen lenni? Talán annyi válasz van, ahány ember. Figyeljük az égboltot, hogy mikor tűnik fel a Jézust takaró felhő? Készítsünk össze egy riadócsomagot, amely segít átvészelni a nagy nyomorúság napjait? Minden hírt, ami a jelekkel foglalkozik, gyűjtsük egy dossziéba?
Sorolhatnék még egy sor dolgot, amik nem rosszak önmagukban, de nem válaszok Jézus felhívására.
Amikor katona voltam, a legsúlyosabb vétségek között tartották számon, ha valaki az őrségben elaludt. Miért nem volt szabad elaludni? Mert bármelyik pillanatban jöhet az ellenség, és szükség van az éberségre.
Jézus arra figyelmeztet, hogy ne találjon aludva. Akkor sose aludjunk? Lelkileg semmiképpen se!
Amikor alszol, megszűnik a kapcsolatod a külvilággal. Nem tudod, mi történik veled, s te sem veszel részt semmiben. Inaktív vagy teljes mértékben. Rajta kaptad már magadat azon, hogy ott voltál valahol, de csak testben?
Ehhez hasonló a lelki alvás. Ott vagy az istentiszteleten, de nem jutnak el a szavak a szívedig. Gyülekezeti tag vagy, de nem teszel, nem vállalsz semmit. Családtag vagy, de nem lehet számítani rád. Kereszténynek gondolod magad, de nincs aktív kapcsolatod Jézussal. Bódult, bénult állapotban vagy, csak egy mikronnyira a lelki haláltól.
A jó hír az, hogy most még felébredhetsz! Holnap már nem biztos…