szerda, szeptember 02, 2009

Amivel büszkélkedni lehet

„Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; Hanem azzal dicsekedjék, a ki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, a ki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.
(Jeremiás könyve 9. fejezet 23-24.vers)
Májusban, mikor anyák napi ünnepély volt a gyülekezetünkben, és míg a gyermekek a megtanult verseket, Bibliaszövegeket mondták és énekelték figyeltem a szülők arckifejezését. Mikor én kerültem sorra, mármint az igehirdetés, felálltam elővettem a pénztárcámat és üzletet ajánlottam - bár tudom szombaton nem szabad - mégpedig, hogy ki mennyiért adná el nekem azt az érzést, ami akkor töltötte el, amikor a gyermeke szolgált.

Mondanom sem kell egyetlen egy szülő sem kötött velem üzletet és nem a szombat miatt. Azt az örömet, elégedettséget, boldogságot, mondhatni büszkeséget, hogy az én gyermekem… ezt nem lehet pénzzé tenni.

Ugyanakkor hallottam már olyan hangokat is a gyülekezetben, hogy egy kereszténynek nem szabad, hogy büszke legyen. A büszkeség az egy negatív dolog, amit kíméletlenül száműznünk kell az életünkből.

Amit a fenti igerészletből ma megtanulhatunk: Nem a büszkeséggel, a dicsekvéssel van baj úgy önmagában, hanem ezek irányultságával.

Először is meg kell értenünk, hogy az egész életünk, a puszta létezéstől a legbonyolultabb mozdulatokig, a szeretteink, a gyermekünk, egyszóval minden, ami körülvesz bennünket; ajándék Istentől.

S ha ezt már tudatosítottuk magunkban rá kell döbbenjünk, hogy nem élhetünk másként, minthogy ezzel dicsekedünk. Éppúgy, mint az a szurkoló, akinek a kedvenc csapata nyer.

S még mielőtt valaki úgy gondolná, most megpróbálom a dicsekedés szóval eladni a bizonyságtevést, hát nem.

Láttam a szülők arcát anyák napján és láttam ugyanezeket a szülőket missziós programban részt venni, és nem arról van szó, hogy nem végezték hűséggel az Úrért a szolgálatot, de bizony más tűz ragyogott a tekintetekben mindkét esetben.

Olyasmi ez, mint amikor egy ember megtalálja élete párját, és ha egy szót sem szól, akkor is látszik rajta, hogy ő a világ legboldogabb embere.

Tehát kérdezem: Te már megtaláltad Jézust, mint életed párját?

A válasz (vigyázz!):
Látszani fog rajtad!