szombat, május 30, 2009

Hit, remény, szeretet

„Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”
Pál első levele korintusiakhoz 13. fejezet 13. verse

„A Szentírás tanítása szerint a hit, remény és a szeretet a legszorosabban összetartoznak. Pál szerint a hit a szeretet által munkálkodik (Gal 5,6). A hit és a szeretet úgy viszonylik egymáshoz, mint a cselekvő a tetthez. „A hit a cselekvő, a szeretet a tett” – mondja Luther. A szeretet tehát nem a hit mellett van, tőle függetlenül nem létezik.
A reménység a hitnek előrenéző oldala, s így a hit a szeretetet reménységben gyakorolja.
Azért is marad meg tehát mind a három, mert egyiket sem lehet a másiktól elszakítani. Mindhárom az ember válasza Istennek a Krisztusban kijelentett szeretetére. Isten az, aki a hitet adja, a reménységet maga felé irányítja és mindkettőt a szeretetben tevékennyé teszi. Ebből az következik, hogy nincs szeretet hit és reménység nélkül. De hit sincs szeretet és reménység nélkül. És reménység sincs hit és szeretet nélkül…
Tehát megmarad a hit, remény, szeretet. Megmarad mind a három. De a három közül legnagyobb a szeretet. Miért? Azért, mert gyökere a másik kettőnek. Azt hisszük, amit szeretünk, és azt reméljük, amit szeretünk. De legnagyobb a szeretet azért is, mert magának Istennek a tulajdonsága. Isten nem hisz, nem remél, mint mi, de Isten is szeret. Legnagyobb a szeretet azért, mert egészen másokért való, míg a hit és a reménység elsősorban magunkért. És legnagyobb a szeretet, mert a hit és a reménység csak szeretet által tudnak munkálkodni, csak szeretet által tudják magukat megmutatni. A hit nem cél, hanem eszköze annak, hogy hűségesek legyünk mindhalálig” (Dr. Sarkadi Nagy Pál, A szeretet himnusza).