Istentől kapott szív

„És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.”
(Ezékiel könyve 36. fejezet 26. vers)
Még sohasem volt szívműtétem, de csupán a gondolatától is furcsa érzések vannak bennem. Egyrészről, ha szükségem lenne egy ilyen orvosi beavatkozásra, valószínűleg beleegyeznék, de azért lenne bennem egy kis félsz is, hiszen mégiscsak a legfontosabb szervemről, a szívemről lenne szó. Félnék, már csak azért is, mert annyi mindent lehet hallani, hogy annyira megváltozik olyankor az ember, hogy sokkal jobban kell vigyázni a terheléssel és az izgalmakkal.

Az ókori ember számára a szív, az életet, magát az embert jelölte. „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” (Péld. 4:23), búzdít Salamon. Természetesen Ezékiel próféta sem fizikális értelemben vett szívműtétről beszél. Ezzel a képpel érzékelteti Izrael helyreállítását, mely nem valósulhat meg a nép odaszántságának megváltozása nélkül.

Isten azonban nemcsak Izraelt akarja átalakítani, hanem bennünket is. Szeretné átformálni a gondolkodásunkat, megtisztítani a jellemünket. Ahelyett, hogy ma azon erőlködnénk, hogy miként küzdjünk le valamilyen rossz szokást életünkben, ami gúzsba köt, ahelyett, hogy összeszorított fogakkal megpróbáljuk megzabolázni vágyainkat és érzéseinket, kérjük a nagy Orvost, hogy végezze el ezt az örök élethez elengedhetetlen szívműtétet.

Ahogy a földi orvosok is a beteg belegyezését kérik az operáció elvégzése előtt, így tesz a mi Orvosunk is. Nem kezd bele szívünk és lelkünk átalakításába a mi akaratunk nélkül. Nem folyamodik erőszakhoz, nem kényszerít.

Tanácsolja az operációt, de a döntés a miénk, hogy vállaljuk-e.

„Változzon meg a szívünk, szeretetünket vonjuk vissza a világtól, s a világ helyett rögzítsük Krisztusra. Új szívvel rendelkezni annyit tesz, hogy megújult gondolkodásunk, új céljaink, új indítékaink legyenek. Mi az új szív jele? A megváltozott élet. Ha naponta, óránként meghalunk az önzés és a büszkeség számára… Új Szívet kell elfogadnunk, melyet a menny kegyelme tart meg lágyan, gyöngéden. Az önző lelkületet ki kell takarítani a lélekből. Komolyan, lelkiismeretesen, szívünk alázatával kell fáradoznunk, Jézusra tekintve irányításáért és bátorításáért.” (A Te Igéd igazság; E.G.White ihletett szövegmeglátásai 98.o.)
Kérjük Dáviddal együtt mi is:
"Tiszta szívet teremts bennem, óh Isten!" (Zsolt. 51:10)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia