Boldog a kürt szavát megértő nép
„Boldog nép az, amely megérti a kürt szavát;
a te orcádnak világosságánál jár ez, oh Uram!”
a te orcádnak világosságánál jár ez, oh Uram!”
Zsoltárok könyve 89:16
Gyermekkoromból emlékszem, hogy az iskolában tanultuk a légvédelmi sziréna jelzéseit. A hangjelzés közvetítette, hogy milyen veszély közeledik: légi támadás, vegyi, biológiai vagy atomfegyver. Tanáraink nagyon igyekeztek, hogy meg tudjuk különböztetni egyiket a másiktól. Ma már csak arra emlékszem, hogy az egy percen át, folyamatosan hangzó, azonos hangmagasságú jelzés mindenféle veszély megszűnését jelenti. Bizony jó, ha az ember érti a kürt szavát, mert saját és mások életét is megmentheti általa.
Az ószövetségi szentírásból tudjuk, hogy a kürt, kos-szarv fontos eszköze volt a zsidó vallásnak. A kürt a papoknál volt, akik meghatározott alkalommal megfújták, hogy a nép figyelmét felhívják különböző jelentős eseményekre.
A kürt megfújásának egyik legjelentősebb alkalma az évente ismétlődő engesztelési ünnep volt. „Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken.” (3Mózes 25:9). Tudjuk, hogy ez az ünnep a földi sátor megtisztításának ünnepe, vagyis az ítélet ideje volt. Aki nem értette meg a kürt szavát, az készületlenül állt Isten ítélete elé, viselve annak következményeit.
A kürt megfújásának másik alkalma a harcba indulás ideje volt. Jerikó bevételénél kürt jelezte a támadás kezdetét. „Kiálta azért a nép, mihelyt kürtölének a kürtökkel. Lőn ugyanis, amint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiálta a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal magától, és felméne a nép a városba, ki-ki az előtte való helyen, és bevevék a várost.” (Józsué 6:20). A kürt azt jelezte, hogy Isten most indul cselekedni népéért. Fontos volt tehát az időzítés. Csak akkor számíthatott Izrael népe győzelemre, amikor Isten is támadásba lendült értük. Ai városánál azért szenvedtek vereséget, mert Isten nem volt velük.
A kürt szava mindig Isten jelenlétére utalt. „Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.” (Zsoltár 47:6) Mai szövegünk azt mondja, hogy boldog az az ember, aki érti a kürt szavát, vagyis aki megérti mi Isten akarata, készül az Úrral való találkozásra, és akkor cselekszik, amikor az Úr arra jelt ad.
Olvassuk mindennap a Szentírást, hogy megérthessük a „kürt szavát”. Így leszünk boldogok!
Az ószövetségi szentírásból tudjuk, hogy a kürt, kos-szarv fontos eszköze volt a zsidó vallásnak. A kürt a papoknál volt, akik meghatározott alkalommal megfújták, hogy a nép figyelmét felhívják különböző jelentős eseményekre.
A kürt megfújásának egyik legjelentősebb alkalma az évente ismétlődő engesztelési ünnep volt. „Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken.” (3Mózes 25:9). Tudjuk, hogy ez az ünnep a földi sátor megtisztításának ünnepe, vagyis az ítélet ideje volt. Aki nem értette meg a kürt szavát, az készületlenül állt Isten ítélete elé, viselve annak következményeit.
A kürt megfújásának másik alkalma a harcba indulás ideje volt. Jerikó bevételénél kürt jelezte a támadás kezdetét. „Kiálta azért a nép, mihelyt kürtölének a kürtökkel. Lőn ugyanis, amint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiálta a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal magától, és felméne a nép a városba, ki-ki az előtte való helyen, és bevevék a várost.” (Józsué 6:20). A kürt azt jelezte, hogy Isten most indul cselekedni népéért. Fontos volt tehát az időzítés. Csak akkor számíthatott Izrael népe győzelemre, amikor Isten is támadásba lendült értük. Ai városánál azért szenvedtek vereséget, mert Isten nem volt velük.
A kürt szava mindig Isten jelenlétére utalt. „Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.” (Zsoltár 47:6) Mai szövegünk azt mondja, hogy boldog az az ember, aki érti a kürt szavát, vagyis aki megérti mi Isten akarata, készül az Úrral való találkozásra, és akkor cselekszik, amikor az Úr arra jelt ad.
Olvassuk mindennap a Szentírást, hogy megérthessük a „kürt szavát”. Így leszünk boldogok!
